Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

„...ha majd tényleg vezetője lesz a nemzetnek, irányítani fogjuk tudni és nem azok az elvek fognak végeredményben az új Magyarországon megvalósulni, amelyeket ő összeállított, hanem ki fog alakulni egy olyan helyzet, amelyben ezek a túlzások le fognak csiszolódni."

81 A korabeli hivatalos megnyilatkozásai alapján úgy tűnhet, hogy Budinszky bírálat nélkül kiszolgálta a rezsimet, de megmutatkoznak a rendszerrel szembeni ellenérzései is. Nagy feltűnést keltett, mikor az 1945. január 26-i Minisztertanácson szóvá tette a front mögötti országterületen kialakult tarthatatlan helyzetet. A helyzet kialakulásában közre játszott a hagyományos kormányzati szervek hatáskörének legyengítése, a hagyományos végrehajtó szervek, így a kormányzattal konkuráló, hatáskörileg egymást átfedő „irodák" működése a nemzetvezetői munkatörzsből, a gombamód szaporodó fölösleges kormánybiztosok, az önállóan, gyakran ellenőrizetlenül dolgozó helyi pártszervezetek akciói, stb. (Wöhler német gyalogsági tábornok szerint: „Mindenki kormányozni akart, így végül nem kormányzott senki.") Budinszky a következőket mondta január 26-án: „.. .azokat a szerveket, amelyek keresztül-kasul intézkednek...nyugtalanságot ébresztenek, meg kell szüntetni. A mai országvezetéséit a hungarista párt a felelős. ...sem a honvédségnek, sem a hadműveleti kormánybiztosoknak nincs joguk a felelős kormány... nélkül.... bármiféle intézkedést tenni, de a párttestvéreknek sincsen erre joguk, a törvényesen szabályozott kereteken túlmenőleg... A párt ellenőrzési joga intézményesen biztosítandó, s miután de facto mai, de úgy hiszem, rövid idő múlva de iure is a parlamentben a többséget bírni fogja, így tehát az ellenőrzés alkotmányos formája itt is meg van.. .A jogbiztonság egyik legfontosabb pillére az államéletnek, s éppen ezért mellőzendők az olyan rendelkezések, ahol alárendeltebb jelentőségű kérdésben halálbüntetést helyeznek kilátásba..."

82 A Szálasi pártját élesen bíráló, de a Szálasi-kormányban vallás- és közoktatás ügyi miniszterként szerepet vállaló Rajniss Ferenc szerint: „...elégedetlenek voltak a tisztességes nyilasok is, különösen Budinszky és Szőllősi, akik reménytelen szorongással nézték pártjuk uralmának fokozódó elvetemültségét."

83 A népbírósági tárgyaláson tett vallomások szerint Budinszky miniszteri pozícióját kihasználva sok emberen próbált segíteni-változó eredménnyel-kollegialitásából fakadóan elsősorban jogászokon. Kihozatta a letartóztatásból Simándy Tamás kúriai bírót (1945-ben a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke), akit Szatmáry Béla súlyos kifogása alapján tartóztattak le 1944. október 16-17-e körül, mint „kommunistát". Négy nap fogság után Budinszky kihozatta őt, előzékenyen fogadta, majd haza küldte őt pihenni. A minisztériumból ugyan eltávolították, és a Budapesti ítélőtáblához helyezték, de megtorló intézkedést nem foganatosítottak ellene.

84 Miután elterjedt, hogy Simándyt kihozatta, többen fordultak hozzá segítségéit. Segített Lubkovich kúriai bírón, a politikai ellenfelének számító Antal Istvánt pedig személyesen hozta ki a börtönből. Segített báró Perényi Zsigmondon, „ ...és egész sereg embert szabadítottam ki, akinek a nevét már nem tudom felsorolni."

85 Kedvezően nyilatkozott róla Bibó István, aki a korszakban igazságügy- minisztériumi dolgozó.

86 Egy 1944. november derekán, Borsosberényben tartott beszéde után ígéretet tett Nagyoroszi községvezetőjének, hogy annak kezességvállalása esetén segítséget nyűjt kilenc helyi illetékességű elhurcolt személy szabadon bocsátásához. 87 Walton Ágoston tanúvallomása szerint: „Egészen tekintélyes számú védencemet ő szabadította ki a fogságból." Más ügyvédek védenceinek ügyét is a „leglojálisabban és 95