Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

„...ha majd tényleg vezetője lesz a nemzetnek, irányítani fogjuk tudni és nem azok az elvek fognak végeredményben az új Magyarországon megvalósulni, amelyeket ő össze­állított, hanem ki fog alakulni egy olyan helyzet, amelyben ezek a túlzások le fognak csi­szolódni." 81 A korabeli hivatalos megnyilatkozásai alapján úgy tűnhet, hogy Budinszky bírálat nélkül kiszolgálta a rezsimet, de megmutatkoznak a rendszerrel szembeni ellen­érzései is. Nagy feltűnést keltett, mikor az 1945. január 26-i Minisztertanácson szóvá tette a front mögötti országterületen kialakult tarthatatlan helyzetet. A helyzet kialakulásában közre játszott a hagyományos kormányzati szervek hatáskörének legyengítése, a hagyományos végrehajtó szervek, így a kormányzattal konkuráló, hatáskörileg egymást átfedő „irodák" működése a nemzetvezetői munkatörzsből, a gombamód szaporodó fölösleges kormány­biztosok, az önállóan, gyakran ellenőrizetlenül dolgozó helyi pártszervezetek akciói, stb. (Wöhler német gyalogsági tábornok szerint: „Mindenki kormányozni akart, így végül nem kormányzott senki.") Budinszky a következőket mondta január 26-án: „.. .azokat a szerve­ket, amelyek keresztül-kasul intézkednek...nyugtalanságot ébresztenek, meg kell szüntet­ni. A mai országvezetéséit a hungarista párt a felelős. ...sem a honvédségnek, sem a had­műveleti kormánybiztosoknak nincs joguk a felelős kormány... nélkül.... bármiféle intéz­kedést tenni, de a párttestvéreknek sincsen erre joguk, a törvényesen szabályozott kerete­ken túlmenőleg... A párt ellenőrzési joga intézményesen biztosítandó, s miután de facto mai, de úgy hiszem, rövid idő múlva de iure is a parlamentben a többséget bírni fogja, így tehát az ellenőrzés alkotmányos formája itt is meg van.. .A jogbiztonság egyik legfontosabb pillére az államéletnek, s éppen ezért mellőzendők az olyan rendelkezések, ahol aláren­deltebb jelentőségű kérdésben halálbüntetést helyeznek kilátásba..." 82 A Szálasi pártját élesen bíráló, de a Szálasi-kormányban vallás- és közoktatás ügyi miniszterként szerepet vállaló Rajniss Ferenc szerint: „...elégedetlenek voltak a tisztes­séges nyilasok is, különösen Budinszky és Szőllősi, akik reménytelen szorongással néz­ték pártjuk uralmának fokozódó elvetemültségét." 83 A népbírósági tárgyaláson tett vallomások szerint Budinszky miniszteri pozícióját ki­használva sok emberen próbált segíteni-változó eredménnyel-kollegialitásából fakadó­an elsősorban jogászokon. Kihozatta a letartóztatásból Simándy Tamás kúriai bírót (1945-ben a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke), akit Szatmáry Béla súlyos kifogása alapján tartóztattak le 1944. október 16-17-e körül, mint „kommunistát". Négy nap fogság után Budinszky ki­hozatta őt, előzékenyen fogadta, majd haza küldte őt pihenni. A minisztériumból ugyan eltávolították, és a Budapesti ítélőtáblához helyezték, de megtorló intézkedést nem fo­ganatosítottak ellene. 84 Miután elterjedt, hogy Simándyt kihozatta, többen fordultak hozzá segítségéit. Segí­tett Lubkovich kúriai bírón, a politikai ellenfelének számító Antal Istvánt pedig szemé­lyesen hozta ki a börtönből. Segített báró Perényi Zsigmondon, „ ...és egész sereg em­bert szabadítottam ki, akinek a nevét már nem tudom felsorolni." 85 Kedvezően nyilatkozott róla Bibó István, aki a korszakban igazságügy- minisztériu­mi dolgozó. 86 Egy 1944. november derekán, Borsosberényben tartott beszéde után ígéretet tett Nagyoroszi községvezetőjének, hogy annak kezességvállalása esetén segítséget nyűjt kilenc helyi illetékességű elhurcolt személy szabadon bocsátásához. 87 Walton Ágoston tanúvallomása szerint: „Egészen tekintélyes számú védencemet ő szabadította ki a fogságból." Más ügyvédek védenceinek ügyét is a „leglojálisabban és 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom