Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Művészettörténet - Shah Gabriella: A pásztói képzőművészeti gyűjtemény

A balassagyarmati születésű Szabó Vladimir életművének nagyobbik részét grafikák, kisebbik hányadát festmények alkotják, festői és rajzolói munkálkodása egymástól elválaszthatatlan. Festészete tematikus, az avantgárd irányzatoktól függetlenül bontakozott ki. Kedvenc témái, ismétlődő' figurái sokféle változatban és eltérő szerepben jelennek meg, jelképpé nőnek. Képi nyelvezetét finom, aprólékos rajzosság, részletező előadásmód, élénk fantázia és meseszerűség, árnyalt lélektani érzék, valamint a humor és a groteszk megjelenítés iránti vonzalom jellemzi. Festőiskola (12. kép) című olajképén egy műterembe kapunk bepillantást. Az agg művésztanár festőtanoncainak, művészpalántáinak magyaráz, mögötte fiatal tanítványa, akinek hasonlósága az öreg tanárral vitathatatlan, talán a jövő művészének szimbóluma. Mellette a két tökéletes szépségű, ruhátlan, pózba merevedett testtartású modell. A kép jobb oldalán ül a hajdani szépség, az egykori modell, utalva arra, hogy a szépség is, mint minden földön, múlandó, csak a művészet örök. Az elmúlás vízióját erősíti meg a modellek mellett felállított csontváz is. Másik, igen kiváló alkotása, a Gőzfürdő (13. kép) а megtisztulás és az újjászületés allegóriája. Mindkét említett alkotáson maga a művész is feltűnik, mint annyi más művén, önironikus ábrázolásban. Szabó Vladimir művészete mögött mindig bölcseleti fedezet áll; ebben rejlik művészetének, mesélő stílusának nagysága. Feledy Gyula az ötven-hatvanas évek fordulóján fellépő új grafikusnemzedék egyik vezéregyénisége, akinek dinamikus, gondolatgazdag művészete sokban hozzájárult a magyar grafika modern arculatának kialakításához. Nyolc lapon zengi Feledy Gyula a világirodalom egyik legrégibb és legszebb szerelmes költeményét, az Énekek énekét (14. kép). A sorozatot első budapesti kiállításán, 1965 júniusában mutatta be az egykori Dürer Teremben. Mint mondotta, a versben megnyilvánuló lírai gazdagság ihlette meg, a gondolatok buja szépsége, mely a házasságkötési szokásokat megéneklő Sir Hasirimből sugárzik.

12 Az egyes lapok színes, több lemezről levont rézkarcok, pozitív, negatív lenyomatban. Gyűjteményünk e sorozat utolsó, VIII. lapját őrzi, mely az Énekek éneke 7. részét ábrázolja művészi ihletettséggel. A lap három mezőre oszlik, melyeket fekete sávok kereszteznek. Az osztás révén nyert három felületet figurális rajzzal, ornamenssel és betűvel rajzolta tele. Grafikán nem elégszik meg a díszítő hatással, még a teljesen szabad futású vonalak is konkrét értelmet kapnak. Kass János sokrétű grafikai munkássága az irodalmi és zenei inspirációkból bontakozott ki. Az 1960-as évektől készült művei hozzájárultak a könyvillusztráció fogalmának modern átértelmezéséhez. Olyan mesterek világát fordította a rajz nyelvére, mint Bartók Béla, Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Jókai Mór, Krúdy Gyula vagy a világirodalom nagyjai közül Shakespeare, Cervantes, Goethe, Dickens, Vergilius, hogy csak a legismertebbeket említsük. József Attila Éhség című verse ihlette az itt bemutatásra szánt grafikát (15. kép) „A gép megállt. Elfáradt por kering fölötte, mint az őszi köd meg pám, s rászáü az emberek hajtott nyakára, kik esznek most. Átizzadt szennyes ing hűl a vállukra. " - írja József Attila. Kass szép, tiszta rendezett lapján fókuszba állított gép kereke szinte mindent elmond a munkások kiszolgáltatottságáról. Grafikusaink sorából nem hagyhatjuk ki Reich Károlyt és az általunk őrzött művét, mely Arany János Tolidjához készült. Reich Kass Jánoshoz hasonlóan igen termékeny 192