Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)
Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez
A pártban mint gyakorló és tapasztalt ügyvédnek testre szabott feladatai is voltak - leginkább a párttagok jogi védelmét látta el. így például 1939-ben, miután a közigazgatási bíróság megtámadott egyes nyilas mandátumokat, ő volt a párt jogi képviselője. Politikai bűnperekben szintúgy védelmet látott el. Feladata volt még a pártban mint jogásznak, hogy a jogi osztály tagjait felkérje és utasítsa jogkereső emberek részére tanácsadásra/ 4 Miután Szálasi a fegyházból amnesztiával szabadult (1940. szeptember 16.), felkérte hogy legyen a protokoll főnöke. Vallomása szerint Szálasi irodájának ügyeit intézte „ hogy rendben van-e minden." Eleinte e címéből kifolyólag 2-3 naponta járt be az Andrássy út 60-ba, később ügyvédi, vagy más elfoglaltsága miatt kevesebbet. 45 (Protokollfőnöki tevékenységéről egyéb adat nem áll rendelkezésünkre.) Magával a pártvezetővel személyesen csak a szabadulása után ismerkedett meg. Szálasi tanúvallomásában azt állította, hogy Budinszkyt hírből és felesége révén ismerte meg. 46 Ismeretségükben valószínűleg szerepe lehetett Csia Sándornak is, aki mindkettejük bizalmasa volt. (Hármasban volt egy kirándulásuk Diósjenőre még 1940-ben, mikor a Havas vendéglőben ebédeltek.) 47 Szálasi azt állította, hogy Budinszkyt igen megszerette képességei miatt és megbízhatónak tartotta. Ennek ellenére mégis így vallott róla: „azt, hogy ő a nemzeti szocialista világnézeti szempontból teljesen átallott volna, és kiszántotta volna magából a régi világnézetet, nem merném mondani." 48 A pártvezetővel szemben több ízben hangoztatta nézetkülönbségét - később mint igazságügy-miniszter a kormányfővel illetve a nemzetvezetővel szemben - amit viszont Szálasi nagyon nem szeretett. A pártban valószínűleg már belépésétől fogva nem tanúsítottak iránta kellő bizalmat. A bizalmatlanság oka kettős természetű volt. Politikai előélete nem számított jó ajánlólevélnek párttársai körében. Nem 1919-es, Vörös Őrségbeli szerepét rótták fel neki, hiszen a Nyilaskeresztes Pártban többen is baloldalról, illetve szélsőbalról indultak. (Kassai Ferenc, Málnási Ödön, Péntek István stb.). Az igazi botránykő sokak szemében a liberális Rassay-féle párthoz fűződő, igaz, rövid ideig tartó kapcsolata volt. A parlamentben közbeszólásaival ezt időnként maga Rassay Károly is felemlegette, 49 minden bizonnyal kínos helyzetbe hozva ezzel Budinszkyt párttársai előtt. Bár Endre László közigazgatási szerepe miatt nem tartozhatott a párthoz, de sokak véleményét fejezte ki, amit Csia Sándornak mondott egy magánbeszélgetésen: „...Budinszky liberális, zsidóbarát, akinek kapcsolatai vannak baloldali körökkel, és ne blamálja a párt magát azzal, hogy Budinszky igazságügy-miniszter legyen." 50 (A Sztójay-kormány alakításakor felmerült, Portré 1941-ből /Magyar Nemzeti Múzeum/ 89