Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

XXVII-XXVIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2003-2004 TÖRTÉNELEM ADALÉKOK BUDINSZKY LÁSZLÓ POLITIKAI SZEREPÉHEZ FODOR MIKLÓS ZOLTÁN A politikai pálya kezdete Ki volt Budinszky László? A kérdés megválaszolása sokaknak okozhat gondot, „...ha... a közvéleményt kutatók módszere szerint, magához a közvéleményhez fordulnánk, egészen bizonyosan azt a választ kapnánk 80%-ban hogy nem ismerjük és mit sem tudunk felőle."

1 Ezeket a szavakat dr. Káldi István, Budinszky védőügyvéde mondta védencéről a népbírósági tárgyaláson 1946-ban, tehát közvetlenül védence politikai szerepvállalása után! Személye tehát már akkoriban sem állt az érdeklődés középpontjában. Válaszoljuk meg a feltett kérdést: Budinszky László ügyvéd volt, a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületének egyik alelnöke, 1939 és 1944 között a Nógrád vármegyei nyilaskeresztes pártszervezet első embere (megyevezető), az 1939-es parlamenti választások után Nógrád vármegye rétsági választókerületének nyilaskeresztes országgyűlési képviselője, majd Szálasi Ferenc kormányában igazságügyminiszter. Nem tartozott a prominens nyilas politikusok közé. Nehéz anyagi körülmények között nőtt fel, a keresztény középosztály egyik ambiciózus képviselője, aki a politikai korszellem hatására a nemzetiszocialista irányvonalhoz sodródott. Pártpolitikai feladatát szorgalmasan látta el, de nem tartozott sem a vezéregyéniségek, sem az igazán fanatikus hungaristák közé. Tanulmányom hézagos, adalékokból álló vázlat. Történettudományunk még adós a nyilas- hungarista politikusok (köztük Szálasi Ferenc) szerepének átfogó feldolgozásával, és a nyilas párt- és mozgalomtörténet beható ismertetésével. Budinszky László 1896. október 24-én született Budapesten. Apja Budinszky Károly, anyja Környei Berta. Harmadikos gimnazista kora óta önmagát tartotta el. Középiskolai tanulmányai után tartalékos hadnagyként teljesített katonai szolgálatot a keleti fronton. Hadifogságba esett és 1919-ben térhetett haza Szibériából. Nem tudott elhelyezkedni, így került a Tanácsköztársaság alatt az V. kerületi Vörös Őrséghez, ahol zászlóaljparancsnoki beosztást kapott. Ezért a szerepéért a következő években hátrányok érték, számon tartották múltját.

2 Felsőfokú tanulmányait a budapesti tudományegyetem jogi karán, a Keleti Kereskedelmi Akadémián s a Közgazdaságtudományi karon végezte. 1928-29-ben dr. Jakabházi János ügyvédi irodájában volt ügyvédjelölt, ezután magánpraxist folytat.

3 Az ügyvédi érdekképviseleti-szakmai testületek közül először az Ügyvédi Reformszövetségbe lépett be. A szövetség liberális irányultságú szervezetnek számított, Budinszky népbírósági vallomása alapján célja volt „összefogást és megértést teremteni a széthúzó ügyvédi karban"

4 Szakmai-testületi részvételének következő állomása a KeSí