Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Fodor Miklós Zoltán: Adalékok Budinszky László politikai szerepéhez

resztény Ügyvédek Nemzeti Csoportja (KÜNCS). E szervezetnek felekezeti különbség nélkül tagja lehetett bármely gyakorló ügyvéd. A KÜNCS célja Budinszky megfogalmazása szerint a következő volt: „...a keresztény ügyvédeket tömörítse és gazdaságilag támogassa."

5 A harmincas évek második feléig nem orientálódik a szélsőjobboldali irányzatok felé. 1935-ben - első nyílt politikai megnyilvánulásaként - a polgári-liberális, Rassay Károly nevével fémjelzett Polgári Szabadságpárt listáján indul a fővárosi törvényhatósági választásokon. Próbálkozása sikertelen, nem kerül be a képviselő-testületbe. A pártban feltehetőleg választási kudarca miatt is csalódik, hamar eltávolodik a liberális irányvonaltól, saját bevallása szerint „egyes emberek helytelen magatartása miatt."

6 A nemzetiszocialista szervezetekhez felé való iránykeresés, csatlakozási szándék, a 30-as évek második felében tömegjelenség. Az átállás mind a testületi-érdekképviseleti szervezet irányába, mind pártpolitikai vonalon megtörtént Budinszky részéről. 1935-ben a KÜNCS beolvadt a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesületébe (MÜNE). Az 1927-ben alakult szervezet származási alapon képviselte tagjait. A MÜNE célkitűzése 1938-ig az volt hogy a kamarai választásokon tagjai domináns helyzetbe kerüljenek. Ezt követően a zsidó ügyvédeket csak a zsidóság népességen belüli számarányának megfelelően engedték volna működni (94-6%). (Egy 1930-ban készült felmérés szerint országos viszonylatban az ügyvédi pályán 49,2% volt a zsidóság részaránya.) 1940. november 14-én egy igazságügy-miniszterhez történt felterjesztésükben pedig a numerus nullus-t követelték az ügyvédi pályán, vagyis hogy zsidó ügyvéd egyáltalán ne praktizálhasson/ Budinszky egyik alelnökeként választmányi tagja volt a szervezetnek. E posztjából fakadóan tagja volt a MÜNE jogpolitikai bizottságának, mely beadványokat szerkesztett több tárgykörben. Budinszky a népbírósági eljárás során így vallott a témáról: „A numerus nullus-t azért tartottam szükségesnek, mert az ügyvédi karban kirívó gazdasági ellentéteket láttam..."

8 Dr. Szabó Lajos MÜNE-elnök szerint Budinszky lényegesebb tevékenységet nem fejthetett ki, mert később már az egyesület helyiségeit is igen ritkán látogatta.

9 E kijelentése fakadhat abból hogy nem akarta vallomásával kedvezőtlenebb helyzetbe hozni kollégáját, de abból is, hogy Budinszky a MÜNE numerus nullus-ra irányuló törekvéseinek 1939-től inkább a képviselőház padsoraiból adott hangot. Budinszky a pártpolitikai vonalon is éles jobbraátot vett. 1938-ban belépett a Nemzeti Front-Magyar Szocialista Néppárt elnevezésű nyilas szervezetbe. A Nemzeti Front közelébe egy előadás megtartása kapcsán került: „Mennyire védik törvényeink a magyar népet?"

10 A párt 1936. októberében alakult. Vezetője Salló János közüzemi tisztviselő volt, a párt másik „erős embere" az újságíró Rajniss Ferenc. Az induláskor mintegy száz, 1937. augusztusában már kb. háromezer főnyi tagságát jobbára a budapesti közhivatalnokok közül toborozta.

11 A nemzetiszocializmus felé orientálódásáról így vallott: „A földműves és falusi néppel mindig sokat érintkeztem. Különösen Nógrád megyében, ahol a nagybirtok igen erős volt. Azt tapasztaltam, hogy a nép olyan elesett, és annyira távol van minden jótól, hogy valamiképpen segíteni kell rajta. Ez volt az első belső lelki rugója annak, hogy kerestem valami olyan utat, amelyen a falu népén nemzetiségre való tekintet nélkül segíteni lehetne ...láttam hogy Budapesttől 50 km-re milyen nyomorúságban élnek az emberek, ugyanakkor amikor itt Pesten jólét van. E kérdés megoldásának keresése közben orientálódtam a nemzeti szocializmus felé."

12 A szociális programnyilatkozatokon kívül motiváló tényező lehetett még Németország külpolitikai sikerszériája, valamint az egyéni érvényesülés lehetősége-akár politikusként, akár ügyvédként. 82