Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)
Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Nógrádi Szénbányászat újjáépítésének időszaka, 1945–1949 (Részlet az Új bányászkönyv címmel készülő monográfiából)
elő, hogy a СО-vizsgálatra szerezzenek be fehér egereket, mivel a mentőállomás csak 2 db patront biztosított a meglévő készülékükhöz! Februárban kétszer is tűz ütött ki a bányában, amit sikerült elfojtani agyaggát készítésével. 74 1947 elején, a salgóbányai Rákosi táróban az omlás maga alá temette Somoskői Istvánt, akit társa, Molnár István sikeresen megmentett. 75 Vizsláson az Újlaki II. lejtősaknában (tévesen Újtelekinek írták) 1947. február 28-án szénsavas vízbetöréssel kellett megküzdeniük. A helyszín mintegy 800 méterre volt a vizslási N. lejtős akna végétől, ahol 1930-as években többször volt már hasonló szénsavbetörés. A mátranováki Déli lejtős akna műveletei 1947. január 9-én érték el a Mátranovák V. bányatelek déli határát. A szénbányászat folytatása érdekében át kellett lépniük, ezért adományozási eljárást indítottak a mátranováki Nyírjes és Rátkaárnyék dűlőkre. Az engedélyt megkapták 90 napra és 3 vagon szén kitermelésére, valamint értékesítésére az adományozási eljárás befejezéséig. 7 Kazár község határában a Gergely II. sz. lejtős akna bányaműveleteivel 1947. január 7-én szintén elérték a fejtésre alkalmas széntelepet, az adományozási eljárásig napi 4 vagon szén értékesítésére kaptak engedélyt. A kérdéses terület kisbirtokosok tulajdonában volt Nagyverőalja és Meredek dűlők alatt. Feltárását még 1945-ben megkezdték. A széntelep mely 800 méter hosszan volt feltárva, 1,5-2 méter vastagnak bizonyult. Az értékesítési engedélyük 1947. április 30-ig szólt. A műszaki ellenőrzésekkor Salgóbányán, 1947. február 11-én a D és F tárókban az ácsolatot, biztosítást rendben találták. A robbantást a lőmesterek szabályosan végezték, a szellőztetés természetes úton történt. Az elektromosság azonban nem volt bevezetve a bányába. Egyedüli kifogás a vizesárok karbantartásának a hiányossága volt a bányában, aminek következtében a vágatok vizesek és sárosak voltak. 1947. február 13-án Karancskesziben, a Jenő VII. lejtős akna részére a /X bányatelek adományozását kérték az Egres dűlőben. 78 Az ún. „kisbányák" gondjai is jelentkeztek már ebben az időben. A Kiskéri Kőszénbánya üzemi bizottsága, a MÁSZ Rt. által gazdaságtalannak nyilvánított bányát szövetkezeti alapon szerette volna tovább üzemeltetni. Ugyanis 1947. április-május hónapokban napirendre került a MÁSZ Rt. deficitjére hivatkozva, néhány las bánya bezárásának az ötlete. Az Rt. a deficit felszámolása érdekében a gazdaságosság elemeit kísérelte meg érvényesíteni a bányászatban. A kiskéri bányát ugyanis a MÁSZ Rt. tartotta üzemben s a fenntartása nem volt kifizetődő, ezért az összes bányamunkásnak április 1-én felmondtak. A budapesti bányakapitányság kifogással élt, mert a MÁSZ Rt. nem kért szüneteltetési engedélyt. A helyben lakó bányászokat az intézkedés súlyosan érintette, mivel az itt dolgozó hatvan, családos munkásnak nem volt lehetősége jelenlegi lakóhelyét elhagyni, és új otthont keresni, illetve más bányánál munkát vállalni. Hasonló gondok merültek fel Ipolytarnócon és Nógrádsipeken is. A nógrádi szénbányáknál a gondok egyre sokasodtak. A csókási III. lejtős akna, kutató jellegű bánya volt a csókási völgyben, kihajtása 1946. április 11.-én kezdődött el. A régi műveleteket is érintő 64 méter hosszú lejtős aknában, pl. csak egy 450 l/perc teljesítményű, egy lépcsős centrifugál szivattyú jelezte a gépesítést egy vitla társaságában. 80 A Gáti lejtős akna szénértékesítési engedélye 1947. május 17-én lejárt, a bányatelek mérési munkálatai elmaradtak, a határidőt kénytelenek voltak 30 nappal meghosszabbítani 3 vagon szén napi értékesítésének engedélyezésével. A bányatelken kívül kihajtott vágat már 70 méter hosszú volt, az elővájás a Csibaj X. bányatelekből Homokterenye község belterületének lakóépületekkel beépített része felé tartott, ahol a széntelep mintegy 90 méter mélyen húzódott. 81 44