Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Nógrádi Szénbányászat újjáépítésének időszaka, 1945–1949 (Részlet az Új bányászkönyv címmel készülő monográfiából)

A folytonos buzdítás, serkentés és a sokszor emberfeletti munka nem volt hiába való. Végül is Salgótarján megnyerte a „széncsatát", termelése elérte a napi 557 vagont! Kiemelkedő teljesítményt: József lejtős akna, Jenő lejtősaknák, Forgách lejtős akna és a Déli bánya ért el.

41 A termelés ilyen gyors felfutása a bányafa-ellátásában azonban zavarokat okozott. A robbantóanyag, karbid, kötél, olaj stb. úgy ahogy átmenetileg nélkülözhető, azonban a bányafa ellátás biztosítása életbevágóan fontos volt. Salgótarjánban is egyik napról a másikra tudták csak biztosítani a szükséges biztosító faanyagot, s a legkedvezőbb esetben is csak 10 napra elegendő készlettel rendelkeztek. Bányafa külföldről történő újbóli behozatala elől minden akadályt el kellett hárítania a minisztériumnak.

42 A Nemzetgyűlés pedig ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta 1946. május 25-én a szénbányászat államosítását. A törvény az államosítást a volt tulajdonosok teljes kártalanításával mondta ki, azonban a kártalanítási törvény már nem született meg.

43 Egy hónapos parlamenti vita után, június 26-án kiadott 1946. évi XIII. te. intézkedett a szénbányászat államosításáról. A szénbányatelkek, az 1854. évi bányatörvény alapján létesült vagyontárgyakkal, villamos erőművekkel, karbidgyárakkal, irányítási épületekkel, élelemtárakkal együtt 1946. január 1-től visszamenőleges hatállyal, tehermentesen a magyar állam tulajdonába mentek át. Az államosítás alól azonban voltak kivételek is, melyek a szénbányavállalatok 10%-át érintették. Az Unkány-Zsüvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. brennbergi szénbányáját az 1928-ban keltezett államközi egyezmény szabályozta. Az Első Danagőzhajózási Társaság Pécsi Bányaigazgatósága, mely 1938 óta a Göring Művek részeként üzemelt, a potsdami egyezmény értelmében, német tulajdonként átmenetileg a Szovjetunió tulajdonába került. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. szénbánya üzemei állami kezelésbe kerültek, államosításukra azonban csak az 1948. évi XXV. te. alapján került sor. Az alkotmány végül 1949-ben kimondta, hogy a föld méhének kincsei és a bányák a nép vagyonaként az állam tulajdonát képezik.

4 Az államosítási folyamat részeként indultak meg a leltározások a vállalatoknál. Az államosítási leltári munkálatokat a salgótarjáni szénmedencében Császár Pál miniszteri biztos, Révész István igazgató és Bagó Ferenc bányafelügyelő vezették.

45 A leltározás során négy bányakerületben széttagoltan tárolt üzemi felszereléseket és egyéb anyagokat is számba vették. 1938-tól a háborús évek szénigénye új bányák telepítését, és a már leállítottak újranyitását tette szükségessé. Az államosítás előtt így a négy bányakerületben {zagyvái, pálfalvai, kisterenyei, mizserfai) 18 bányát üzemeltetett az SKB Rt. A NUEIRt. két bányájában, és az RMSVRt. egy bányájában szintén termelték a szenet. A leltározási munka sürgősségét és fontosságát az a körrendelet mutatja, melyet Császár Pál bányaigazgató adott ki a gyors befejezés érdekében.

46 A kormányrendelet a leltározási bizottság összes tagjainak utasításban adta ki, hogy a leltárt május végére az Iparügyi Minisztériumnak kell átadni, ezért a leltározási bizottságoknak délután is dolgozniuk kellett. A felesküdött bizottsági tagokon kívül, a bányatársulat ellenőrző igazgatóját is felkérték közreműködésre, hogy a ki nem mutatott és még nem szereplő, részben a németek elől elrejtett anyagokat felkutassák és ezzel a bányatársulat vagyonát a kitűzött cél érdekében, maradéktalanul átadhassák az államosítandó bányászatnak.

47 A kormányrendelet a leltározási bizottságok munkaidejét a hátralévő időszakra reggel 7 órától este 9 óráig határozta meg, a szabadságolásokat pedig felfüggesztették. Az államosítással a szénjogra vonatkozó minden korábbi jog megszűnt, a hatóságok hivatalból töröltették ezeket és kimondták, hogy a szénjog megszüntetéséért kártalanítás nem jár.

48 A bányatársaságok gyakorlatilag már 1946. január 1-től az állam kezébe 30