Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Természettudomány - Pászti Andrea: A pulai alginitbánya halfosszíliáinak őslénytani és paleoökológiai vizsgálata

A vulkáni felépítmények között találhatunk csak lávafolyásból álló, csak piroklasztitból álló és vegyes, lávából és piroklasztitból is álló hegyet. A csak szórt anyagból álló vulkáni felépítmények gyakori megjelenési formája a tufagyűrű (pl.: SitkeGérce közötti terület, Kemenesmagos, Vásárosmiske, Egyházaskesző, Várkesző), de ezekhez hasonló megjelenésű a Pula melletti tufagyűrű is (HABLY et al. 1996). (1. ábra) A Balaton-felvidéken található - Tapolcai Bazalt Formációba tartozó - bazaltkúpok átlagosan 1 km átmérőjűek, többségük vékony, kisméretű vetők keresztezésénél kialakult vulkáni csatornákhoz kötődik, amelyek mentén először piroklasztikumok, majd láva tört a felszínre, ahogy az a pulai vulkáni tufagyűrű esetében is megfigyelhető. A Pula község határában található bazalt egy 1,2-1,5 km széles tufagyűrűn belül, annak alján helyezkedik el. A mindegy 0,5 km átmérőjű bazalttest lávató eredetű, egykori tápláló csatornáját is bazalt tölti ki. A piroklasztikumszórás itt - a közbeékelődő faunás üledékek tanúsága szerint - még a késő-pannóniai korai részében megkezdődött, a lávaömlés a későpannon középső részének vége felé történt. A lávatestet a késő-pannóniai felső részébe tartozó alginites-diatómás sorozat fedi (BALOGH et al. 1982). (2. ábra) ábra. Földtani szelvény a pulai alginitbányában (Solti 1987 alapján) Az alginit fogalma, keletkezése Szűkebb értelemben alginit telepnek a vulkáni krátertóben, főleg algákból keletkezett teleptípusokat tekintjük. Tulajdonképpen alginitnek nevezhetjük a bazaltkitörések nyomán kialakult kráterek tavaiban felhalmozódó magas szerves anyag tartalmú leveles-lemezes szerkezetű olajpalákat (BALOGH et al. 1991). A Kárpát-medencében a Pannon-tórendszer maradványának helyén 3-5 millió évvel ezelőtt vulkanizmus zajlott, ezek a jól ismert bazalthegyeket (Badacsony, Somló, Sághegy) hozták létre, de speciális tufagyűrűket is építettek. A vulkanizmus elcsendesedése után ezeknek a tufagyűrűknek a belsejét víz töltötte ki és krátertavak alakultak ki. Ezekben az elzárt, nyugodt vizű krátertavakban a vulkáni anyag bomlásából adódó tápanyaggazdagság hatására az algák hatalmas mértékben elszaporodtak (SOLTI 1987). A partokról kevés törmelékanyag hordódott be, és a bomló szervesanyag hatására kialakuló anoxikus környezetben bioturbációtól mentes, zavartalan üledékképződési környezetben finomrétegzett aleurit-agyagpala rakódott le. A nyugodt szedimentáció következtében az évszakos váltakozásoknak köszönhetően finoman laminált üledékek képződtek. Az átlag 0,5 mm lemezvastagságú és mintegy 25-70 méter összvastagságot tekintve a krátertavak létezési korát 50 000 évnek becsülhetjük (HABLY et al. 1996). 292