Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Természettudomány - Pászti Andrea: A pulai alginitbánya halfosszíliáinak őslénytani és paleoökológiai vizsgálata

XXVII-XXVIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2003-2004 TERMÉSZETTUDOMÁNY A PULAIALGINITBÁNYA HALFOSSZÍLIÁINAK ŐSLÉNYTANI ÉS PALEOÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATA PÁSZTI ANDREA Bevezetés A Pannon-medence fiatal bazaltvulkanizmusa a Balaton-felvidéken is éreztette hatását. Ennek eredményeképpen Pulán speciális környezetben, egy vulkáni tufagyűrű belsejében létrejövő maar-tóban algák halmozódtak fel. Az algamaradványok réteges felhalmozódása folytán alginit, illetve helyenként magas szervesanyag-tartalmú olajpala képződött, mely igen nagy mennyiségben tartalmaz növényi- és állati fosszíliákat. A gerinces maradványok közül a halfosszíliák vizsgálatát végeztem el, mely során célom az egykori krátertó halainak őslénytani vizsgálata illetve élővilágának rekonstruálása volt. Földrajzi elhelyezkedés és földtani viszonyok A Pannon-medencében a fiatal (pliocén-pleisztocén) bazalt vulkánitok több területen is megjelennek. A bazaltos vulkanizmus kőzetei uralkodóan lávaömlésekből képződött vulkánitok, de a Balaton-felvidéken a vulkánok aljzatában főleg víztartalmú, pannóniai agyagos-homokos képződmények találhatók, így itt a szórt piroklasztit tevékenység volt az uralkodó. A bazaltok radiometrikus kora számos K/Ar módszerrel történt meghatározás alapján 2-5 millió, illetve 3-6 millió évnek adódott (BALOGH et al. 1986), vagyis a területünkön megjelenő szórt vulkáni anyagok a Pannon-medence bazalt vulkanizmusának középső szakaszához tartoznak. A tágabb értelemben vett Balaton-felvidék területén csaknem száz kitörési centrum különíthető el (JUGOVICS 1969,1972). A bazaltvulkánok egyenetlenül lepusztult térszínen helyezkednek el, változatos aljzattal, melyek permi homokkő, triász karbonátos kőzetek, vagy pannóniai kavicsos, homokos, agyagos képződmények lehetnek (JUGOVICS 1969). 1. ábra: A lelőhely (Pula) elhelyezkedése 291