Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Régészet - Vaday Andrea: Kazár (többkorszakú régészeti lelőhely feltárásának előzete jelentése)

fölötte levő földréteg, biztosítva a fűtőcsatornák boltozatának tartószilárdságát. A 2002­ben feltárt kemence omladékában egy kiemelhető rostély töredékes maradványai is előke­rültek, amelynek lyukjai kisebb méretűek voltak, mint az első rostélyé, de a kemencébe behelyezve pontosan illeszkedtek az alsó rostélyhoz. 19 A rostély szélén masszív, vastag „füleket" képeztek ki, amelynél fogva be-, és kiemelhették a rostélyt, majd berakva az edé­nyeket felboltozták a kemencét. A fülek oldalán és felső részén jól látszott a boltozat ké­sőbbi felfalazása. A kiemelhető, második rostély vagy a rostély lyukak szűkítésére, vagy egy magasabb szintre helyezve vízszintesen tovább osztotta a kemence boltozatát. Az el­ső esetben a hő beáramlását meg lehetett gyorsítani, az égetés folyamatát hatékonyabbá lehetett tenni. 20 A fülek alsó részén nem maradt nyoma a felboltozásnak, így kevésbé va­lószínű, hogy egy magasabb szinten helyezték be a kemencébe. A kemencék közelében nagyobb épület tapasztott és másodlagosan átégett padlójá­nak maradványai talán a fazekasműhelyt jelzik. 21 A munkagödörből előkerült lelet­anyag már kerámia hulladék jellegű volt. Ez egyaránt jelezheti, hogy a fazekasműhely megszűnése után újabb műhely selejt anyaga került bele, vagy azt, hogy a fazekasmű­hely előbb fejezte be működését, mintsem a települést feladták. A lelőhelyen kisebb számban - a császárkori anyaggal egykorú -germán kerámia is előkerült, köztük kiemelhető egy bepecsételt töredék. (8. kép 4) A császárkori lelet­anyagot jól keltezi az exportált római kerámia, amely részben pannóniai áru, részben tá­volabbi tartományok terméke. A sávos piros festésű anyag 23 (9. kép 8) mellett horpasz­tott falú pohár, fésűs díszítésű római házi kerámia (9. kép 7) és piros festésű rádlis (9. kép 4) és szürke festett rádlis edények (9. kép 5-6) érkeztek a közeli tartományból, míg a távolsági kereskedelem árucikke volt az előkerült terra sigillata anyag. 24 (9. kép 1-3) A szürke, gyorskorongolt kerámia általában matt felületű, 25 kelta hatást jelez az edények egy részének besimított és karcolt díszítése, (8. kép 2-3) a formák ötvözik a kelta, római, szarmata és germán elemeket. A császárkori lelőhely - az itt előkerült pannóniai római exportáru alapján - a Kr. u. 190-225 évek közé keltezhető, jelezve, hogy a római érdek­lődés a markomann-szarmata háborúkat követően, a Severus-korban fordult a kazán térség felé jelen ismereteink szerint. A kelta jellegű leletanyag a császárkori anyaggal ke­verten került elő. Jellege és a feltáráson tapasztalt jelenségek alapján feltehetően csá­szárkorinak tekinthető, utalva az őslakosságra. Nemcsak Nógrád-megyében, de a Duná­tól keletre fekvő barbár területen is ritkaság számba megy az olyan lelőhely, ahol a La Tène lakosság továbbélése, az etnikai kontinuitás bizonyítható, holott az írott források alapján a térség kelta alaplakosságú. A rómaiak által elfoglalt Dunántúl kelta lakosságá­nak régészeti hagyatéka értelemszerűen a hódítók anyagi műveltségének hatása alá ke­rült, jellegzetességeit fokozatosan elvesztve - ötvözve a helyi hagyományokat a hódítók ízlésével és igényével - provinciális kultúrává vált. A Dunától keletre eső térség kelta la­kossága a császárkorban az Alföldön az újonnan bevándorló iráni eredetű szarmaták uralma alá került a Kr. u. első században, az északi, hegyvidéki szomszédos területek megmaradhattak a kelták birtokában, mivel a hegyvidék kívül esett a nomád szarmaták érdeklődési körén, akiknek csak első, bevándorló hulláma húzódott fel a hegyvidéket kí­sérő dombos vidékre és a hegyek között folyó vizeket kísérő völgyekbe. Már az első szá­zad folyamán lejátszódott az irániak a Duna-Tisza közi déli irányú terjeszkedése, amely­nek során a védettebb, hegyvidéki és dombos vidékek jelentőségüket vesztették. 26 A Du­nától keltre eső területek kelta alaplakosságának kultúrája azonban igen nagy hatással volt a nomádokra, amelyre a 2. századra kialakult szarmata edényművesség domináns kelta elemei is utalnak. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom