Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)

Tanulmányok - Régészet - Vaday Andrea: Kazár (többkorszakú régészeti lelőhely feltárásának előzete jelentése)

tésbama, folyami öntéstalaj, az altalaj a térségnek megfelelően sárga, agyagos, enyhén „slíres". A szántott, bolygatott réteg részben a humusz, részben a megbolygatott objektumok betöltése miatt világosabb volt a patak eredeti öntéstalajánál. A lelőhely kiterjedésének pontosabb meghatározásához - a megelőző feltárás előtt terepbejárást végeztünk. A felületen 10x10 méteres koordináta hálót tűztünk ki, leszámítva a feltárási sávot, amely csak 3 m széles volt.

9 A Rákóczi-bányatelep felé vezető betonút mellett vizesárok húzódott, amelyet fasor kísért. Itt ugyancsak 10 m szélességben tűztük ki a hálórendszert, de a többitől eltérően itt 27 m hosszú, téglalap alakú felületeken dolgozhattunk.

10 A gyűjtött anyagot négyzetenként csomagoltuk, dokumentáltuk. A terepbejárás során így nemcsak a lelőhely pontosabb méreteit, de leletsűrűsödéseit is meg lehetett határozni. E munka során derült ki, hogy - a már ismert - késő-bronzkori temetőn kívül kelta, császárkori germán és római export anyaggal bíró telep vagy telepek várhatók a feltárás során. A terepbejárással átvizsgált terület - leszámítva a bozótos, növényzettel fedett részt - 18 321 nr volt. Az alábbi táblázat a terepbejárás során előkerült leletanyagot tűnteti fel, korszak szerinti megoszlásban, abszolút és relatív értékekben. bronzkor kelta császárkor római meghatározhatatlan kor db 128 183 4935 4 38 % 2,4 3,5 93,3 0,1 0,7 Ez azt jelenti, hogy a terepbejáráson gyűjtött anyag 99,3% volt korszak szerint meghatározható, azaz elenyésző volt az a mennyiség (0,7%), amely nem hordozott különösebb információ értéket.

11 A felszíni nyomok alapján a bronzkori leletsűrűséget mutatja a (2. kép)}

2 Jól látszik a képen, hogy a felszíni anyag a vizsgált terület É-ÉK-i részén, egy 43 m széles sávban, a Kazár-patakhoz közel jelentkezett. Csak egy keskeny sávban („0") volt magasabb a darabszám, de a legtöbb - egy négyszögben előkerült - anyag mennyisége sem haladta meg a 20 darabot. A (3. kép) a kelta anyag elterjedését tűnteti fel. Itt is a patakhoz közelebb eső részen sűrűsödött az anyag, amelyet 53 m. széles sávban lehetett gyűjteni. A pataktól távolabb eső részen szórványosan és kis számban. A bronzkorhoz hasonlóan ez az anyag sem haladta meg négyszögeként a 20 darabot. A legnagyobb régészeti fedettséget a császárkori anyag mutatta. (4. kép) Gyakorlatilag az egész átvizsgált felületen előfordult. A sűrűsödés azonban mást mutatott, mint az előzőeknél. A bronzkori és kelta anyag sűrűsödését a „0" illetve az „-Г - É-ÉNy - D-DK irányú - sávban lehetett megfigyelni. A császárkori anyag elszórtan mutatott nagyobb sűrűsödést, amelyet körben, egyre kisebb leletsűrűsödéses mezők kereteztek. A császárkori anyag mennyisége lényegesen eltért az előző két korszak anyagától, az egy négyzetre eső legnagyobb leletmennyiség 97 darab(!) volt a „+III/1" négyzetben. Kérdés, hogy a korszakok közti nagyságrendi eltérést az okozza-e, hogy a császárkori telep a legkésőbbi, legfelső szint, így a szántás ezt forgatta fel legjobban, vagy pedig a lelőhelyek egyéb adottságaiból következik a különbség. Az is feltűnő, hogy a császárkori anyag - a korábbiakkal ellentétben - a patakhoz közelebb eső részen is megtalálható, amely oka talán az éghajlat változásában keresendő. A császárkori lelőhelyen a római export anyag elszórtan jelentkezett. Az alábbi táblázat a vizsgált terület - terepbejárás során megfigyelt - régészeti lefedettségét mutatja. A fedettségi index a lelet darabszám 1 m

2-re eső hányadosa.

13 204