Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVII-XXVIII. (2003-2004)
Tanulmányok - Történelem - Balogh Zoltán: Nagyoroszi zászlók a nógrádi Történeti Múzeum történeti tárgyi gyűjteményében
XXVII-XXVIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2003-2004 TÖRTÉNELEM NAGYOROSZI ZÁSZLÓK A NÓGRÁDI TÖRTÉNETI MÚZEUM TÖRTÉNETI TÁRGYI GYŰJTEMÉNYÉBEN BALOGH ZOLTÁN 1978-ban a salgótarjáni múzeum négy Nagyorosziból származó zászlóval gazdagodott. A III. Nógrád megyei honismereti tábor Rétság és környékén végzett kutató-és gyűjtőmunkája során a Nagyoroszi plébánia padlásán bukkant a zászlókra a muzeológusok irányításával dolgozó kis csapat. A XIX. század második felére datált céh- és templomi zászlók innen kerültek a salgótarjáni múzeumba. A történeti tárgyi gyűjtemény leltárkönyve szerint két céhzászlót azonosítottak, a nagyoroszi csizmadiák és az ácsok zászlaját. A kó'műves zászlóként beleltározott tárgyról kiderült, hogy az a Nagyoroszi Gazdák Szövetségének XX. század eleji zászlaja. A negyedik zászló Mária-kongregációs templomi zászlóként van meghatározva. A rudakra feltekert, zsákvászonba csomagolt zászlók a helyiek emlékezete szerint céhes zászlók voltak. A nagyoroszi templom História Domusába 1909. V. 27-én jegyezte be Gonda Béla plébános a zászlók használaton kívül kerüléséről: Egy kisebb mindennapi használatra vásárolt monstrancia mellett „a teveszőr két lobogó ugyanakkor vétetett, mert a régiek / posztó/ a folytonos használat következtében már csak rongyok voltak." Az 1962-es egyházlátogatási jegyzőkönyv Különfélék pont alatt 19 db lobogót sorol fel: 4 fehér, 2 piros, 4 zöld, 4 társulati és 5 fekete zászlót, de mindegyiket használták még ekkor is. 1 Dolgozatunkban a nagyoroszi céhek és egyesületek zászlóhasználati szokásaira vonatkozó anyagot tekintjük át, a helyi adatok feltárására törekedve. A Nagyoroszi mezőváros jogállásában a XVIII. század elején bekövetkezett változások rövid történeti áttekintése után a nagyoroszi céhek XVIII-XIX. századi történetét mutatjuk be. Zászlóink közkinccsé tételét a legrosszabb állapotban lévő ács céhzászló restaurálása tette lehetővé, amelyre a Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Kollégiuma biztosította a fedezetet. 2 Nagyoroszi a XVIII. század elején A magukat a király szabad ruthénjai leszármazottainak valló nagyorosziak Könyves Kálmán királyig visszavezetett kiváltságai a 18. századra elenyésztek. A hagyomány szerint Kálmán király telepített ide 1109-ben Halicsból és Lodomériából „orosz" testőröket, akik Buda elestéig Visegrádon ajtónállóskodtak. A szolgálat fejében elnyert és több magyar uralkodó által megerősített privilégiumlevél szerint a nagyorosziak településüket „kiváltságos mezővárosnak", sőt az 1617 és 1683 között használt pecsétjük felirata szerint sza101