Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

1879-ben a malomból a templom 205 pozsonyi mérő, a plébános pedig 35 pozsonyi mérő rozsot kapott. A plébános megpróbálta a bérleti díjat felfelé vinni, de a haszonbérlő nem ígért neki többet, ő pedig holmi bukott molnárokkal nem akart egyezkedni, mert azt bizonytalannak látta. Ekkor a haszonbérlő Szilassy József volt, aki már 24 éve bérelte a malmot. A plébános azért is alkalmasnak látta, mert családi birtoka volt, melyre 6 évi haszonbér volt a szerződésben betáplálva. Ezért a plébános az egész vidék molnárainál megbízhatóbbnak tartotta. 1879-ben újabb 6 évre kötött vele a plébános szerződést.

45 1882-ben egy malomkereket csináltatott a plébános, mert az már több mint 30 éves volt. 140 forint 50 krajcárt fizetett érte.

46 A templommalmon 1882-ben 314 forint 15 krajcár értékben végeztek zsindelyezési és kőműves munkákat.

47 1892-ben ismét javították a malmot. Ekkor is zsindelyezni kellett. Ára 597 forint 80 krajcár volt. A zsindely megdrágulása miatt 7 forint 95 krajcárral kellett többet fizetni. A vasútról a plébános saját igájával hozatta be a zsindelyt. Egyébként a fuvart kellett volna fizetnie.

48 A malom még a 20. század első felében is abban a formában állott, ahogy 1821-ben felépítették.

49 1883-ban volt a nagy tűz, amely a Plathy kúriából ütött ki. 3 kerék hajtotta az őrlő szerkezetet. 1883-ban a malmot javították. Többek között kijavították a vízi kerekek házának leomlott falát. Új zsilip is készült. A költség 222 forint 30 krajcár volt.

50 Péter Imre molnár 1889-ben az érsekhez folyamodott haszonbérletének csökkentése tárgyában. Két okra hivatkozott: egyrészt arra, hogy a szárazság miatt nem tudott őrölni, másrészt arra, hogy a környező falvakban többnyire már van gőzmalom, így ha van is víz, akkor sincs mit őrölni. Ekkor már Pásztón is volt gőzmalom. Azt kérte, hogy a bérletből 60 kila vám gabonát engedjenek el neki. A kérést a plébános is jogosnak találta. A haszonbérlő ekkor a templomnak évenként 214 pozsonyi mérő rozsot fizetett, melyből egy negyedévre 53 1/2 pozsonyi mérő esett. Mivel május, június és júliusban a molnár semmit sem keresett, ezért a plébános méltányosnak tartotta az 1/4 évi összeg elengedését. Ezt az érsek is jóváhagyta.

51 1889 után a helyzet tovább romlott. Pásztó és Hasznos között (félórányi távolság) nyolc vízimalom volt. A kereset így megoszlott. A bevételt tovább rontotta, hogy gőzmalmok létesültek, meg az is, hogy lisztet is lehetett kapni. Az újabban kötött malombérleti díjak ezért a felére csökkentek. «s EFL Pásztó 506, 2209/1879 « EFL Pásztó 2814/1036 "7 EFL Pásztó 1066/1882 « EFL Pásztó 5177/1892 « EFL Pásztó 5423/1905 M EFL Pásztó 3461/1883 !» EFL Pásztó 4180/1889 91