Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

így történhetett meg, hogy a plébános hosszas rábeszélése után a templommalom haszonbérlője 250 pozsonyi mérő rozs haszonbérlet helyett csak 140 pozsonyi mérő rozst ajánlott meg. Mivel a plébános 1/7-ed részben haszonélvezője volt a haszonbérnek, ezért saját érdeke is a magasabb bér kieszközlését diktálta. El kellett azonban fogadnia, hogy a régi bért többé nem lehetséges beszedni. Ezért a plébános a megajánlott összeget nagyon jónak tartotta, mert több haszonbérlő odáig jutott, hogy a leszállított haszonbért sem tudta megfizetni. A templommalom haszonbérlőinél, mint már korábban láttuk, a haszonbér telekkönyvileg is biztosítva volt. Ez is előnyös helyzetet jelentett. A helyzet rosszabbodását mutatta az is, hogy a haszonbért a bérlő csak 3 évre volt hajlandó megkötni, holott régebben 6 évre kötötte a bérletet. Ha haszna lett volna belőle, akkor most is megkötötte volna ennyi időre. A plébános abban is megegyezett, hogy amennyiben a pásztói gőzmalom valamilyen oknál fogva befejezné működését, akkor a haszonbér évi 200 pozsonyi mérőre emelkedik. 1868-ban is létrejött Pásztón egy gőzmalom, de hamarosan megbukott. A bérlők ekkor Péter Imre és neje Csépé Klára voltak. A szerződést az érsek jóváhagyta.

52 1890-ben a malom déli felét zsindelyezték 145 forint 49 krajcár költségen.

53 1890-ben Fridrich Ferenc a pásztói és hasznosi közbirtokosság igazgatója nyilatkozott adott ki Péter Imre kérésére, hogy a közbirtokosság tulajdonát képező összes vízimalmok jelenlegi molnár haszonbérlőinek a folytonos szárazság és keresetlenség miatt az évi esedékes haszonbérletből méltányosságból bizonyos összeg elengedésére került sor. 1890-ben Péter Imre haszonbérlő a haszonbérlet csökkentése tárgyában fordult az érsekhez. Egyharmad elengedését kérte. Ennek érdekében igazolást szerzett be. A kérés méltányosságát a plébános is elismerte. Ilyen már az előző évben is történt. A plébános ugyanakkor hivatkozott arra, hogy a haszonbér csökkentése a plébániatemplom nagy kárárára lesz. A Szent Lőrinc templomnak ugyanis ekkor még 900 forint tőketartozása volt a Szentlélek kápolnának. A plébános panaszkodott arra is, hogy pl. rongyos pluviáléban kell járnia. Ezért az előző évi kérését, hogy a plébániatemplomnak a tartozása a Szentlélek templom felé engedtessék el, ismét kérelmezte. Az érseki rendelkezés az volt, hogy ebben az évben is engedjenek el a bérlőnek 1/4 részt, azaz 53 1/4 pozsonyi mérőt. A tartozást illetően a főpásztor pedig úgy rendelkezett, hogy a kamatfizetést be kell szüntetni, a tőkelefizetés pedig akkor válik esedékessé, amikor a templom pénztárában S2EFL Pásztó 1745/1891 "EFL Pásztó 2483/1890 92