Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

ről is, melyet Szűz Mária oltárának a képére adományoz. Valószínűleg arról van szó, hogy a képkeret tetejére helyezi a csipkét. Nem világos, hogy a ciszterciek templomában vagy a Szent Lőrinc templomban van az oltár Szűz Mária képével. Mivel a ciszterciek javára történt adományozás után következik ez a közlés, talán a ciszterciek javára történt a végrendelkezés.

21 Jákó Pál 1765. december 30-án hivatalos "contractus" levelet, szerződést hitelesített saját keze vonásával, mely meghatározta a misealapítvány fejében adott birtokot és a misekötelezettséget is. E "contractus" (szerződés) levélnek megfelelően adta az Agyagos malomból saját "rátáját", azaz részét. Ezt örökösen a Szent Lőrinc templomnak adta "azon iussal és usussal", amivel ő birtokolta. A birtokjognak és a haszonnak az átadásáról volt tehát szó. Ezen felül még két darab szántóföldet is átadott. Évente egy requiem (gyászmise) és égy olvasott mise kötelezettsége állt fenn az átadott javak fejében. Az örökhagyó a misealapítványba feleségét nemes Horváth Annát is belefoglalta.

22 Almásy Pál, aki 1766-tól a Jász-Kun kerület nádori kapitánya volt,

23 "Török"-féle jogon birtokolta a malom felét. A Török család tagjai közül József 1740-ben a pásztói birtokot a pásztói cisztercita apátságnak zálogjogon odaadta.

24 Amikor a birtok az Almásy családhoz került, Almásy Pál édesanyjával, Borsy Annával együtt, mint tulajdonos a birtok felét visszaszerezte. Erre utal az iratokban lévő "revindicandi potestate" kifejezés. A "visszaszerzés" ugyanis a tulajdonos jogosultságát képezi. Miután a malom felét hét részbirtokos is birtokolta, az Almásy család törekvése nyilvánvalóan az volt, hogy a közös birtoklást megszüntesse. Az eseményről az 1816-os vistatio canonica is megemlékezik, jelezvén, hogy Almásy Pál, mint a Török birtokok örököse (successor Törökianum) az Agyagos malomban a malomrészeket visszavette és visszakapta.

25 Ekkor a részbirtokosokat pénzzel kielégítette, az egyházat pedig Janoviczky plébános idejében az egri püspök tudtával 1769-ben 133 forint 90 karajcár alapítványi tőke letételével kárpótolta. Miller plébános szerint viszont legalább 270 rajnai forintot kellett volna kapni a három malomrészért. Ezt arra alapozta, hogy Vallus János és Sánta György az Agyagos malomban hasonló malomrészek fejében egyenként 90 rajnai forintot kaptak. A három rész hozamát pedig 36 pozsonyi mérőnek ítélte a plébános.

26 Az 21 Vis. Сап. 1816.139. p. XVI/12. 22 Vis. Сап. 1816.197. p. XVII/6. и NAGY 1857-1868,

1. 21. 24 BOROVSZKY 1907, 680. A Török-féle zálogbirtokok jegyzéke valószínűleg ez okból kifolyólag van a plébániai levéltár régi iratai között. * Vis. Сап. 1816. 98. p. No. 23. 26 Vis. Сап. 1816. 171. p. XVI/23. - EFL Acta Pásztóviensem Abbatiam et parochiam tangentia Nr. 1729. Ebben a kötegben több levél található, mely az Agyagos és a Fáy malomra vonatkozik. Igen fontos Miller plébános 1787. április 27-én kelt, az egri püspöbiek írt 85