Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában
A malmok közül az irodalomban a Monostor malom ismerős. Amikor Békefi Rémig elkészítette a pásztói apátság történetét, sok adattal szolgált ennek a malomnak a történetére vonatkozóan. A munka különösképpen az okmánytár miatt ma is alapvető. Az apátság történetéről újabban kiadott irodalom hasonlóképpen megemlékezik a monostormalomról. Jelen tanulmányunk elsősorban azokat az adatokat akarja bemutatni, melyek az irodalomban még nem szerepeltek. így megemlékezünk az Agyagos malomról, valamint a Fáy malomról. A Káposztás malomról azt mondja az egyik 18. századi írás, hogy a káplánok részesedtek belőle. Mivel azonban egyelőre erre vonatkozó egyéb adatot nem találtam, a Káposztás malomról nem szólok. 3 Agyagos vagy más néven Koncsik malom E fejezetben nem célunk a malom teljes birtoklástörténetét megadni. A Pásztói család birtoklása utáni időkben pusztán arra szorítkozunk, amit az egyházi forrásokban megtalálhatunk. A Rátót nemzetség tagjai Pásztón a monostor fölött 1265-ben kegyúri jogokat nyertek. 4 A plébániatemplomhoz is megvolt a kötődésük. Ennek bizonysága a templom északi fala mellett felépített sírkápolna 5 és a Rátót nemzetség ülőfülkéje a mostani plébániatemplom déli falához épített kápolnában. Az ülőfülkén a Rátót nemzetség címere is látható. Ebből a nemzetségből származik a Pásztói (az általunk közölt oklevél írása szerint Pásztohy) család, 6 aki mint földesúr az Agyagos malmot birtokolta. A család egyébként az ország történetébe is beírta a nevét Pásztói János országbíró személye által. 7 A 14. század a család fölemelkedésének ideje volt. Ámde elkövetkezett a család hanyatlásának, sőt kihalásának ideje is. A 17. század elején hallunk utoljára a családról. 8 Pásztói Gergely még ekkor is élt, de már beteg volt. 1586-ban a nagyböjt ötödik vasárnapja utáni szombaton Pásztói Gergely szarvaskői várkapitány, aki 1598-tól kezdve Szarvaskő várának bizonyos birtokait zálogjogon birtokolta, 9 örökvallást (fassio perermalis) tett. 10 Az örökvallás szövege a 18. században már annyira sérült volt, hogy Egerben a Székeskáptalan mint hiteles hely nem tudta az oklevél 3 PL Régi iratok. XVIII. század. Abbatis Vellehradensis in Moravia adversus honorabilem Franciscum Janoviczky kezdetű irat 2. f. « KARÁCSONYI 1900-1901,1288. 5 Mivel a cisztercita rend szabályzata a templomban nem biztosította a kegyúr temetkezését, ezért épült a sírkápolna a plébániatemplomhoz. 6 KRISTÓ 1994,567. 7 HÓMAN 1912, II. 342. 351. A családra vonatkozóan 1. uo. 270. « KEMPELEN 1912-1915, VIII. 197., 1. még IX. 182-3. A család a pásztói és hasznosi előnevet viselte. « BÉKEFI 1898-1902, 1. CXXXIX. sz. oklevél a 481. oldalon 10 Az örökvallás (fassio perermalis) szövegét a 18. századi regesztával és mindenféle megjegyzéssel a tanulmány végén szó szerint leközöljük. 82
