Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában
teljes egészét hivatalos másolatban rögzíteni, ezért lehetséges, hogy a jogügyletnek ma már nem vagyunk minden részletével tisztában. Pásztói Gergely célja ezzel a jogügylettel az volt, hogy Koncsik Mihály és Lőrinc a malmot vásárlás útján birtokolhassák, és a malom birtokjoga ne háramolhasson vissza az eladóra, ez esetben a Pásztói családra. Ezért az örökvallás Koncsik Mihály és Lőrinc, valamint mindkét nemű örököseik javára szól. Az örökvallást tevő Pásztói Gergely minden tartozandóságával és jogával adja át a malmot Koncsik Mihálynak és Lőrincnek. Az oklevél a birtokos égető szükségéről beszél. Bizonyára nem volt nehéz megtennie ezt a lépést, hiszen nem volt jó kapcsolatban nőtestvéreivel Klárával, Orsolyával, Margittal és Annával. Velük hosszas meghasonlás után egyezett ki, és Egerben 1592. március 11-én az egri káptalan előtt a Pásztói család összes birtokainak öröklésére nézve 11 szerződést kötött. Arról is van tudomásunk, hogy Pásztói Gergely más malomhelyet is eladott. 1598. augusztus 14-én az egri káptalan előtt a Hasznoson lévő Kecskés malomhelyet adja át 150 magyar forintért Chepe Dömötör, Péter és Gáspár részére. 12 Ekkor azonban az 1586-ban tett örökvallás értelmében az Agyagos malom már nem volt Pásztói Gergely birtokában. Az örökvallásban azt olvashatjuk, hogy az eredeti birtokos, Pásztói Gergely a nyári munkák miatt nem tudott személyesen megjelenni az egri káptalan előtt az örökvallás letételére, hanem az egri káptalan mint hiteles hely elküldte hozzá két kanonoktársát Fleginus András és Jaász György személyében, akik a jogi ügyet lebonyolították. Egy helytörténeti vonatkozású adatot is megtudunk az örökvallás szövegéből, miszerint Pásztói Gergely Pásztó városának "Hosszú utca" nevű részében tartózkodott. A hely ekkor Heves vármegyéhez tartozott. Koncsik Mihályról és Lőrincről azt mondja az oklevél, hogy pásztói "colonus" jogállású telkes jobbágyok voltak. A Tripartitum értelmében a jobbágyok is birtokolhattak és örökölhettek, sőt meghatározott keretek között végrendelkezhettek. Birtokjoguk azonban nem tévesztendő össze a tulajdonjoggal. 13 A fent említett colonus jogállású jobbágyok 750 forintért vásárolták meg a malmot. 14 A Kövecses-patakot ekkor Hasznos vizének mondták. Az örökvallásban a Füzes és a Fövenyes malmok is szerepelnek, mint amelyek az Agyagos malommal szomszédosak. A Füzes malom az Agyagos malom alatt, a Fövenyes malom, mely Verebélyi János tulajdona volt, az AgyaH BÉKEFI1898-1902, 1. CXXXVII. sz. oklevél a 478. oldalon 12 BÉKEFI 1898-1902, 1. CXL. sz. oklevél a 483. oldalon. A név valószínűleg azonos a ma is élő "Csépé" családnévvel. 13 VARGA 1969,477. 14 Az oklevél több másolatban is fennmaradt. A legjobb másolat a plébánián van. Ebben a 750 forint olvasható. A visitatio canonica már csak az 50-et tudta megörökíteni. Az előtte lévő összeget, melyet valamilyen oknál fogva nem ismert, vonallal jelezte. 83