Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - A „palóc” névválasztás indítéka és jelentéstartama intézmények, rendezvények körében: - Praznovszky Mihály: A Palócföld folyóirat elnevezése

maga az illető pártmunkás mesélte, elolvasható. Amikor 1959-ben létrejött a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum s első igazgatójának kinevezték a fiatal pedagógust, Gajzágó Aladárt, egy vizslási bányász bement a Me­gyei pártbizottság titkárához, mondván, hogy ő akar múzeumigazgató lenni. Miután tájékoztatták, hogy azzal a két elemivel, amije van ez nem lehetséges, mérgesen vágta be az ajtót, mondván: „ Mi lesz a kultúrával, ha az értelmiségiek fogják azt irányítani?" Ennél azért józanabbul, noha a korszaknak megfelelően fogalma­zott Molnár Pál, aki a Szabad Nógrád 1954 január 9-i számában Megyénk kulturális életének problémái és feladataink címmel adott közre terjedelmes eszmefuttatást. Olyan kifogásokat sorol fel, amelyek mutatják, Nógrád megyében e vonatkozásban is volt valamiféle elmozdulás, bizonyára meg­felelő központi utasítások alapján. Magunk elé tudjuk képzelni mindazo­kat a jelenségeket, amelyeket a cikk szerzője megbírál. Elege van az ostoba szövegű csasztuskákból. Hiányolja, hogy a fiatalok nem tudnak szóra­kozni, táncolni, mert mindenhol csak ismeretterjesztés van, nincs egy szabad óra a kikapcsolódásra a művelődési házakban. Kifogásolja, hogy „népművészeink alkotó munkájának kibontakozását nem segítettük." Elégedetlen a könyvtárak anyagával is. Mindent direkten értelmeznek. A munkás olvasó kezébe az Acél és salak, a bányászolvasónak a Donyeci bányászok, a paraszt olvasónak pedig az Új barázdát szánt az eke című könyveket adják. Pedig itt Nógrádban szívesen olvasnák a magyar klasz­szikusokat, köztük Mikszáthot is, ha éppen lenne elegendő példány mű­veiből a könyvtárakban. Majd sorra veszi a feladatokat, kiemelten szól a néphagyományokról: „Népszokásainkat és népi hagyományainkat ápolni kell az eddigiektől fokozottabban. Őrködni kell a palóc népviselet elvárosodási (sic!) folyamata ellen is." Mint említettük a lap első száma 1954 decemberében jelent meg. A fejlécen ez áll: december hó. A fejlécen továbbá olvasható még: I. évfo­lyam 1. szám. Ez kétségkívül folyóirat datálás, tehát a lehetséges folyama­tos megjelenést kívánják így jelezni. Alcíme is van. A címlapon valószínű­leg a bujáki vár látható egy fotón, s a vár tövében palócruhás lányok tán­colnak. A kép alatt van az alcím, ami egyúttal a kiadó megjelenítése is. A Hazafias Népfront Megyebizottságának és a TIT Megyei szervezetének kiadványa. Nyilvánvaló: ez két apolitikus szervezet, legalábbis akkor a hivatalos pártpolitika így deklarálta a társadalmi közvélemény előtt. Ak­kor is, azóta is tudjuk, hogy mi volt a Hazafias Népfront szerepe, noha a TIT is a szocialista ismeretterjesztés céljait szolgálta. Ez volt a hivatása, ezt ma sem magyarázni, sem kifogásolnunk nem kell. Mindenesetre elég látványosan vonul a háttérbe a megyei pártbizottság és a megyei tanács, a lap társadalmi jellegét ezzel is erősítve. Nincs jelzése annak sem, ki a lap szerkesztője, kik a munkatársak. Ennyi a második oldalon a jegyzés: Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Fele­lős kiadó: Kiss Emil. Nincs ismeretünk a bizottság tagjainak összetételéről, 436

Next

/
Oldalképek
Tartalom