Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - A „palóc” névválasztás indítéka és jelentéstartama intézmények, rendezvények körében: - Praznovszky Mihály: A Palócföld folyóirat elnevezése

Kiss Emil egyébként a Madách gimnázium tanára volt. A bevezetőt sem jegyezte aláírás. Valószínűleg a főszerkesztő írhatta. A nyitó cikk így szól: „A Palócföld indulására. Tíz évvel ezelőtt a Munkás című újság volt a demokratikus megyei sajtó első fecskéje. Utódja, a Szabad Nógrád, ma már havonta mintegy 80 000 példányban jelenik meg. A két üzemi lap - a Tarjáni Acél és a Nógrádi Bányász - is jól tölti be hivatását. Ma új lapot adunk az olvasó kezébe: a Palócföld első számát. A Palócföld a Hazafias Népfront és a Társadalmi és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat kulturális folyóirataként indul. Célja, hogy a megye történelmi, föld- és néprajzi, zenei, képzőművészeti, irodalmi értékeit feltárja, közkinccsé tegye. A termeléssel összefüggő tudományos - műszaki, mezőgazdasági - eredményekről, törekvésekről is beszámol. Az új kultúra virágfakasztója akar lenni a gazdag hagyományok talajából. A nagy szülöttek: Mikszáth, Madách, Balassi, Benczúr kötelező örökségét vállalja. Vagyis az alkotó béke védelmét, a legszebb küldetést." Nézzük a szerzőket és a publikációkat, hogy azok mit árulnak el a Palócföldhöz mint tájegységhez való kötődés meghatározottságáról és programszerűségéből. Az első írás szerzője Mikszáth Kálmán. (A bevezető írás fölött is az ő mondata szerepel, amelyet akár képes beszédként is értelmezhetünk: „Óh, kedves virágai a palócföldnek! A tündérkert se szebb talán..." Az eredetiben ez valóban a virágokról szól, Mikszáth egyik legmeghittebb vallomása a szülőföld megragadó természeti vonzásáról.) Tehát Mikszáth Kálmán Utazás Palóc-országban című írását, illetve annak egy részletét adják közre a szerkesztők. Ez nyilvánvaló és egyértelmű gesztus. Úgy vélik, ezzel meghatározzák a Palócföld folyóirat karakterét és hagyományokra épülő jellegét. A második írás szerzője dr. Patay Pál, aki akkor a Palóc Múzeum régész munkatársa. írásának címe: Megyénk őslakossága. Rövid áttekintése ez a megye területén fellelhető régészeti emlékeknek, azok értelmezésének. Patay Pál volt az egyik szerzője az akkor megjelent Nógrád megye műemlékei (1954) című nagy topográfiának, s abban is a régészeti részt írta. Ezt követi Molnár Jenő verse, Salgótarján címmel. A vers szerzője tehetséges ember, nem főhivatású szépíró, hivatalnok. Sajnos ez eléggé programversnek tűnik, tele közhelyekkel és a politika elvárható aktuális szólamaival. Másik versének címe: Koplaló, hasonló szellemiségű. És helyi vonatkozású. A sorban Nyéki Lajos írása következik, Madách Imre a címe. A szerző ekkor balassagyarmati fiatal tanár, nemsokára majd párizsi lakos lesz. írása rövid életrajzi összefoglaló. A cikket nem fejezi be, ott a jelölés: folytatjuk, de erre csak másfél év múlva kerül sor. 437