Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

Energiaváltás A Kárpát-medence legfőbb energiaforrása a víz volt, miként egész Európában a 12-13. század óta, energia átalakító gépe a 18. században is a malom, a vízzel, vagyis természeti erővel, esetenként életerővel, lóval és emberrel hajtott erőgép.

22 Folyókra, nagyesésű hegyi patakokra épített malmok sokasága a folyószabályozások miatt veszélybe került. Vízimalmok százait számolták fel. Sok dunai és tiszai malom esett áldozatul a partok mentén a kereskedelmi szállító hajók felvontatására kialakított utaknak. Viszont sokasodik a fogyasztók száma, több gabonát termesztenek, őrölni kell. A malmok nélkülözhetetlenek. A síkvidéken hollandiai tapasztalatok alapján próbálkoztak a szélmalmokkal. Debrecenben 1720-ban kelepel az első szélmalom, nem igazán jó hatásfokkal, 1848-ig mindössze 50 szélmalom őröl a Alföldön. A természeti erővel, vízzel és széllel hajtott malmok mellett egyre nagyobb jelentősége lesz az élő erővel hajtott malmoknak.

23 Növekszik a taposómalmok és szárazmalmok, az állati és az emberi erővel hajtott malmok száma. Tessedik Sámuel jelezte, hogy amint fogynak a vízimalmok, úgy szaporodnak a lovakat elcsigázó szárazmalmok és növekszik az igény a fa iránt.

24 Magyarországon az energiaváltásnak adottak voltak a termeszti feltételei. Selmecbányán, ahol a főgépészmesteri tisztséget Hell Kornél (16501743) látta el, 1722-ben üzembe helyezték az angol Isaac Potters találmányát, a "tüzgép"-et. Európában ez a második működő "ősgőzgép." Montesquieu, aki Magyarországon járva meglátogatta a bányákat és alkalma nyílt Potters vendéglátását is élvezni, megjegyezte: "Semmi sem kelti fel annyim szomjúságiinkat, niintlm sokáig egy gépet vizsgálunk, amely híz segélyével működik. A bánya megtekintése után Potters úr bevezetett a lakásába, kitűnő tokaji; bőségesen ittunk belőle." Közben kőszéntelepek után kutattak, 1731. szeptemberében Selmecen már három-négy helyen, bányászott kőszenet próbáltak ki.

25 Angliában a 17. század elején indul útjára - Braudel szavaival a "szénforradalom", és a 18. század közepén kezdődik a gőzgép sikere. Nyugaton az energiaváltás a század végére lezajlott.

26 Selmecbányán az ősgőzgépet az 1730-as években már kőszénnel fűtötték, és folyamatosan tártak fel barna és feketeszén telepeket (1730: Koháry birtok, Selmecbánya mellett, 1759: Brennberg-bánya, Mecsek, Resica, 22 BALÁZS György: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997. Bp., 1998. 23 BALÁZS György: Élő erővel működő malmok a Kárpát medencében. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1986-1987,405-446. 24 TESSEDIK Sámuel: Szarvasi nevezetességek. In: Tessedik-Berzeviczy: A parasztok állapotáról Magyarországon. (Vál. és szerk. Zsigmond G.) Bp., 1979. 270. » BIRKÁS, 1948. 76. - PECH Antal: A selmeci bányagazdaság története. (Sajtó alá rendezte KOSÁRY Domokos) Bp. 1964.158-159. 2'- BRAUDEL, 1985.369. 356