Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei

kétszeresére növekedett a népesség. A bevándorlások és telepítések története és következményei ismeretesek. A természeti erőforrások megterheléséről szórt adatokkal rendelkezünk. Többnyire meggyökeresedtek első helyükön a külföldről vagy az ország északi és keleti részeiről a visszafoglalt területekre települők; de szép számmal akadtak vagabund elemek is. 13 Államhatalom és földbirtokosság közös érdeke volt, hogy növeljék az ország népességét. A Habsburg kormányzat telepítéspolitikáját az adóalanyok számának szaporítása vezette az állam mindenekfölötti érdekét szolgálva a merkantilista, majd a fiziokrata gazdaságpolitikák elvei szerint. A földesurakat a föld hasznosítása, megművelése, s a jövedelemnövelés vezette. "A XVIII. századi hatalmi technikák egyik nagy újdonsága a 'népesség' gazdasági és politikai problémaként való megjelenése: megjelenik az erőforrásként, munkáskézként vagy munkaerőként felfogott népesség, amely a tulajdon növekedése és a rendelkezésre álló erőforrások között egyensúlyoz. "

14 Mennyi volt az adott civilizációs szinten a Kárpát-medence népességeltartó képessége? Új módszerrel végzett vizsgálatok adhatnak tárgyszerű választ. Miközben a népsűrűség országos átlaga 30 fő alatt maradt, a 18. század derekán és a második felében az ország egyes vidékein - a volt Királyi Magyarország korábban is sűrűbben lakott területein, a Dunántúl nyugati felében, Erdély középső részén és a Bánságban - a túlnépesedés jelei mutatkoztak.

15 A túlnépesedés "egyaránt függvénye az emberek számának és a rendelkezésükre álló anyagi forrásoknak" A középkorban a nyugat-európai "agrár farradalom"-пак egyik fontos összetevője a népességszám növekedése volt. A túlnépesedés és a természeti környezet változása között kölcsönhatás figyelhető meg. A túlnépesedett települések az erdőket irtva bővítették megélhetési területüket. Kirajzó csoportjaik pedig megszállták az addig lakatlan erdős vidékeket. Ez többek között azzal járt, hogy gyakoribbak lettek "a vasból készült szerszámok, amelyek hatékonyabbak a természet elleni harcban... támadást indítanak a nagyobb fák ellen... a vetésterületek mélyen 13 SZABÓ István: Hanyatló jobbágyság a középkor végén. Századok, 1939. 50., 253-255. - Varga János véleménye változatlanul érvényes: „A külföldiek Magyarországra telepítésének részletes története még megírásra vár." VARGA János: Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban. Bp. 1969, 292. - Az újabb vitákat is összefoglalva: KUBINYI András: Változások a középkor végi Magyarországon. Bp., 1993.; DÁNYI Dezső - DÁVID Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp., i960.; KOVASICS József (szerk): Magyarország történeti demográfiája. Bp., 1963.; WELLMANN Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp., 1979.55-56. 14 С J. HERBERT: Essai sur la police générale des grains. 1753. Idézi: Michel FOUCAULT: A szexualitás története. Ford.: Ádám Péter. Bp., 1996. 28. is WELLMANN, 1979. 56-58., 68.; GUNST Péter: Az aszályok és a magyar állam (XVIII. század 1945). Agrártörténeti Szemle 1984.; TÓNK Sándor: Táj és ember az erdélyi Mezőségben a középkorban. Korunk, 1995.23-30. 353