Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)
A palócok a múltban és a jelenben címmel rendezett konferencia előadásai - R. Várkonyi Ágnes: Természet és társadalom – A történeti ökológia lehetőségei
benyúlnak az erdőkbe. " Ugyanakkor a társadalom rákényszerül az intenzívebb termelési megoldásokra, hogy ne élje fel vég nélkül környezetét. 16 Európa 18. századi "népességrobbanására" a nyugati országok világosan válaszoltak. A területek eltartóképessége és a meg-növekedett népesség közötti feszültségeket a településhálózat átrendezése vezette le, a közlekedést, szállítást, az információk áramlását fejlettebb út- és csatornahálózat, gyorsabb és sűrűbb postajáratok szolgálták. Mindemellett lezajlott az energiaváltás első nagy lépése. A vizi energiát a gőz, a fát mint tüzelőanyagot a kőszén váltotta fel. 17 Magyarországon a megnövekedett számú lakosság, a helyenként túlnépesedett vidék és a terület eltartóképessége közötti feszültségek feloldását több körülmény is megnehezítette. A kiegyensúlyozatlan és egyenetlen sűrűségű településhálózat nem fejlődött számottevően. Az Alföld változatlanul az ország legritkább településű területe maradt. Jellemző, hogy a 41901 km 2 területű Alföldön összesen 697 község volt, a 36842 km 2 területű Dunántúlon 2042. A tanyarendszer nem töltötte ki a ritka településhálózatot. Az ország település-rendszere tájanként egyenetlen maradt. 18 Érdemleges útépítés nem folyt. Lényegében a régi úthálózat szolgálta a megnövekedett lakosságot és a sűrűsödő forgalmat. A régi árkolt utakat nem gondozták megfelelően. Míg pl. Franciaországban a 18. század folyamán sűrű út- és postajárat hálózat épült ki, Magyarországon a katonasággal együtt 10 millió fölé ugrott embertömeg igényei kielégítésére 4 millióra méretezett, és mint ilyen is már elavult infrastruktúra szolgált. Piac, utazás, kapcsolatok, postajárat, szállítás lebonyolítására az utak a fejlettebb nyugati országrészeken is rosszak, és gyakran hónapokig járhatatlanok. Gustav de la Tour gróf, régi bretagnei nemesi család sarja, mint a császári hadsereg katonája 1863-tól éveket töltött Aradon és környékén, s jellemzése az útviszonyokról az előző korszak, a 18. század mulasztásaira utal vissza: "A rendes kövezett utak hiánya miatt az őszi esőzések és a tavaszi áradások idején az Alföld végtelen sártengerré válik, ahol a lovak süppednek a kátyúba. A homokos vidékeken pedig nyáron kínszenvedés az utazás." Pethe Ferenc a kereskedelem és a mezőgazdaság fejlődésének egyik legfőbb gátját abban látja, hogy nincsenek jó országutak. A 18. század derekáig Szolnokon van az ország lfi Fernand BRAUDEL: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV-XVI1I. század. Ford.: Pödör László. Budapest, 1985. Georges DUBY: La révolution agricole médiévale. Revue de Géographie de Lyon, 1954. V. ö.: SZ. JÓNÁS Ilona: Természet és technika a középkori Európában. In: Európa híres kertje, 1993. 24-42.; DUBY, Georges -MANDROU, Robert: A francia civilizáció ezer éve. Ford.: Ádám Péter és Pataki Pál. Budapest, 1968-1975.73., 77-78. 17 N. J. С POUNDS - W. N. PARKER: Coal and Steel in Western Europe. London, 1957.; BRAUDEL,1985. 368-370. 18 RÁCZ István: A tanyarendszer kialakulása. In: SZABAD György - PÖLÖSKEI Ferenc (szerk.): A ta-nyarendszer múltja. Bp., 1981.- KAÁN Károly: Az Alföld problémája. Bp., 1929. 21.- OROSZ István: Településrend és kertek típusai Tokaj-Hegyalja mezővárosaiban a XVII-XVIII. században. Ethnographia, 1984 /4.520-540. 354
