Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

évszám, névbetűk, ritkán teljes név. A későbbi kutatásokkal összhangban állnak az egyes tárgyféleségek anyagára, e vidéken elterjedt díszítőtechnikákra vonatkozó elszórt, leltárkönyvi utalások. Számos új adalékkal szolgál viszont a leltárkönyv a készítőkkel kapcsolatban. így jelentős mértékben bővül a „művészkedő pásztorok" eddig ismert köre, és adatokat kaphatunk ahhoz is, hogy melyikük milyen tárgyféleségeket készített. Nehezen érthető, hogy a második világháborút túlélt tárgyak újraleltározása során a készítőkre utaló információk átvezetése kevés figyelmet kapott.

62 Szemléltetésül álljon itt - a rájuk vonatkozó bejegyzett adatokkal - azon alkotók névsora, kik munkáival 1929 és 1931 között gyarapodott a múzeum. Barna János, Nőtincs Bozó Ferenc, Etes Cserovszki János, Balassagyarmat Görcsös Sándor juhász, Hrussó Gyurkó Pál Herczeg Mihály, Mohóra Ilizaczki (?) László gulyás Jasztrabszki Mihály, Karancskeszi Völgyfő-puszta Kohánka István, Karancskeszi Kukucska János, Magyargéc Kukucska József, Magyargéc Kukucska Pál, Karancskeszi Kutas-puszta Lazsik György juhász, Karancskeszi Völgyfő-puszta Lőrincz Pál juhász, Karancskeszi Völgyfő-puszta Lukács János (Halál Jani), Piliny Ondresik Béla, Cserháthaláp Orosz (-Orvos ?) Jani juhász, Csalár Rusznák György kerülő, Karancsberény Tóth István juhász, Karancskeszi Kutas-puszta Varga István kollár, Bocsárlapujtő Varga József pásztor, Sóshartyán (7)

63 Ha az időszak gyűjtéseit lokális szempontból nézzük, a Györffy által bejárt falvak továbbra is gyűjtőhelyek maradtak, néhány szomszédos községgel kibővülve. Ami új, a pásztorművészeti kutatás révén bekapcsolt Karancsvidék. Ezen belül a legtöbb ilyen tárgy Piliny, Karancskeszi (Kutas- és Völgyfőpuszta), Bocsárlapujtő, Karancsberény, Magyargéc (Karpegéc) helységekből került be, illetve e tárgykörben maradva említendő még gyakoriság szempontjából a Balassagyarmat közeli Hugyag és 62 Mindössze Csilléry Klára használt ezekből az adatokból a palóc áttört faragású lócák elemzésekor (K. CSILLÉRY 1989,868-877.). w És akkor még csak azokat vettük számba, ahol a leltárkönyv egyértelműen megjelöli a készítőt. 214