Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Kapros Márta: A Nógrád vármegyei múzeum néprajzi anyaga 1891–1944

Mohóra. Mindezt azonban nem úgy kell tekinteni, mint általában a gyűjtőterület tudatos szélesítését, egy-egy újonan felfedezett faragó lakóhelyéről volt szó. Immár összességében véve az időszak gyarapodását, szembetűnő, hogy a korábban legfrekventáltabb Hugyag mellé felzárkózott a Balassagyarmattal szomszédos szlovák telepes falu, Szügy.

64 Ahhoz, hogy az eddig ismertetett gyűjtemény hogyan jelent meg kiállítás formájában, támpontot egy dátum nélküli, valószínűleg 1931 elején Fényes kézírásával készült - ma úgy fogalmaznánk - forgatókönyv vázlat ad.

65 Eszerint négy helyiséget szántak erre a célra. A múzeumépület magasföldszintjén lévő folyosó egyes fülkéibe csoportosítva: „szövésfonás", „szoba", „kamra", két fülkébe „gazdasági eszközök", továbbá „20 keret néprajzi fénykép"; 5 festett láda és nyoszolya-tornyok valószínűleg a folyosó másik hosszanti falán. Az emelet hasonló, de keskenyebb folyosójában „6 keretben hímzés, szövés", egy „táblán" guzsalyok, másikon pásztorbotok, fokosok, valamint karoslóca és négy festett láda. Ugyancsak az emeletre tervezték a két további helyiséget, ahol nagy méretű üveges vitrinekben kívánták kiállítani a tárgyakat. „I. néprajzi szoba : ködmönök, kostök (szűcsmunka); női kabátok, pruszlikok, piros csizma; két 7. kép. Főkötők az 1931-ben megnyílt kiállításban. Gönyey Sándor felvétele, 1935 (Néprajzi Múzeum F 71686) 64 Emögött, ellentétben a Karancs vidéki bővítéssel, inkább praktikus, semmint szakmai motivációt sejtünk: részint a falu Balassagyarmathoz való közelsége, részint az a körülmény, hogy 1930-as évek elején Fényes Dezső Szűgybe költözött. így a tárgyak felderítése minden bizonnyal könnyebb, illetve a beszállítás egyszerűbb, olcsóbb volt. « NML VIII. 701.11/35. 215