Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Néprajz - Tari Lujza: Nógrád megye népzenéjének 20. századi gyűjtői

•**<Ч C<tb4 2>. sfauJfrA /л*>£<«*, JHVUH â**erli+cL Kodály útinaplóban rögzítette első gyűjtőélményeit. Könyvecskéje, a Voyage en Hongrie Nógrád, Gömör és Kishont, Zemplén, Nyitra és Heves megyei utak dokumentumait tartalmazza 1906-tól 1910-ig.

14 Ebben egyaránt írt a természetről,

15 a népi használati tárgyakról, hangszerekről, népi hímzésekről, sőt vázlatos rajzon is megörökített néhány dolgot, köztük egy olyan kapát, melyet kemény földeken használtak és egy citerát. A tanulmány címe alatti idézetünk is ebben az útikönyvben található. A fentebbi mondat annak a gondolatmenetnek a folytatása, melyből megtudjuk, hogy egy asszony valahova menet útközben „látott vizi lányokat, derékig leány, azontúl hab, azok danoltak. Ezt leírják az emberek, ebből lesznek a nóták. Másfele is hallottam ezt. Kész mitosz a zene eredetéről." írta, a népzenével kapcsolatos sokirányú érdeklődése és nem utolsó sorban a palóc nép gazdag, még élő hitvilágának tanújeleként. 1906-os októbernovemberi útján Barnán többek közt azt jegyezte föl, hogy az ökör indításakor a Kossuth-nóta dallamára énekelték az alábbi szöveget: „Barna «Kosút nótára» Végig szántok az ugaron Járok kelek gyöngyharmaton [sic] Ekém előtt 4 tulok jár Csakolsic], Szilaj, Gyöngyös Bogár jézus segíjj, héj!"

16 » SZ. FARKAS M. 1983. 15 ír a kisternyei "ürgerétről." Mint írja: "Ennek kereszteltem el a M.(átra)Szele felé eső rétet; egészen szitává ütötte a sok lyuk, járást meg vigyázat kell, hogy el ne gyúrjon az ember a nyüzgő ürgéből." (1. lap) "Barnába menet erdős gyalogút. Fölvertem egy vadat, biztos fajd volt, ilyet még nem láttam." (2. lap) Október 12-én szó szerint útközben, pihenés gyanánt veti papírra az alábbiakat: "Barna és Pogony közti völgykatlan az út mellett. Vörösbarna bükkös (jókor jöttem: most vágják ki.) sötétzöld fenyő közte." (4. lap) »« Kodály Archívum: NGY-2. 4r 164