Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXVI. (2002)

Történelem - Varga Lajos: Malmok a pásztói egyház szolgálatában

összeg visszacsökkent 50 kilára. 78 1807-ben is 52 olvasott és egy évfordu­lós mise tartozik az alapítványhoz. 1816-ban még 52 olvasott misét vé­geznek. 79 Ekkor a plébános a szombati vám megfogalmazását óhajtja megváltoztatni. Az eredeti szövegben ugyanis az van, szombat 12 órától vasárnap déli 12-ig kapja a vámot. A szombati vám fejében a heti vám egy hetedét kapja meg a plébános. 80 Fischer érsek idejében ismét vitatottá vált az alapítványhoz tartozó kötelezettség. Ekkor az érsek azt rendelte, hogy a visitatio canonica által rögzített forma maradjon életben. Ugyanakkor azonban egy decretum kiadását is elhatározta. A decretum előttünk egyelőre ismeretlen. Ennek oka az is lehet, hogy nem készült el. 1883-ban, Hován József plébánossága idejében ismét találkozunk a Fáy-féle misealapítvány ügyével. Az alapítvány célja az érseki hatóság sze­rint az volt, hogy az évenként fizetendő 25 forint elsősorban az általa építte­tett oltár alapítványa legyen. Azaz ebből kellett fenntartani az oltárt. Ezen felül évente 1 libéras misét kellett végezni érte az oltárnál. A plébánosnak ellenkező volt a véleménye, szerinte az alapítványi tőke elsődlegesen a mise mondását szolgálta, másodlagosan pedig az oltár fenntartását. A plébános vélelmezte, hogy esetleg Fáy Sándor a Szent Antal oltár fenntartására is hagyott alapot. Mindezek bizonyságaként a plébános idézte a visitatio canonica szövegét, mely a végrendelet általunk is idézett szövegét tartal­mazza. 81 A plébános a 100 forintot tekintette a Szent Antal oltár alapjának. Ebben annyi igaza volt is, hogy ezt az összeget az alapító a templomra hagy­ta, de annak konkrét felhasználását nem korlátozta. A szombati vám fejében ekkor 20 pozsonyi mérő rozsot kellett juttatni a plébánosnak. Az érsek, amíg az ügy nem tisztázódik, az alapítvány visitatio canonica szerinti megtartását rendelte. Úgy határozott, hogy decretum-ot ad ki. 82 Egyértelmű, hogy 1883-ban Hován József plébános még végezte a mi­sét minden kedden (singula feria tertia). így ekkor már több mint egy évszá­zados szokásról volt szó. A Szent Antal kultusz a 20. század elején megvál­tozott, mert ekkor már Szent Antal szobrot találunk a templomban, melyhez egylet is tartozott a szegények segélyezésére. Ebben Szirovatka József tanító volt a plébános segítségére. A szobor állítói a hívek voltak. A teralitból ké­szült szobor 345 korona költségbe került. A plébános a Szent Antal persely­be befolyt összegből 50 koronát gyűjtött, és ezt szoboralapként 1904-ben befizette az alapítványi pénztárba. 83 7S EFL Acta P. A. et P. tangentia Ad gratiosum kezdetű irat С melléklete » Vis. Сап. 1816. 29. p. so Vis. Сап. 1816. 29. p. »i Vis. Сап. 1816. XXVII. számú dokumentum а 119 oldalon «2 EFL Pásztó 685,883/1883 »EFL Pásztó 420/1904 100

Next

/
Oldalképek
Tartalom