Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - Kapros Márta: Feliratos paraszti textíliák Nógrád megyében

XXV. KÖTET NÉPRAJZ A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 2001 ETHNOGRAPHIE Feliratos paraszti textíliák Nógrád megyében Kapros Márta A textíliák feliratozásának szokása, annak megvalósulási gyakorlata főbb vonásaiban beleilleszkedik abba az általános rendbe, ami a paraszti használatú tárgyakat e vonatkozásban jellemzi/

!) Az alapanyag, a technika, a készítés körülményei illetve a tárgyak funkciója révén azonban sajátosságokat is mutat.

(2) A feliratozás elterjedése A szerény számban fennmaradt korai textíliák között igazolhatóan Nógrád megyéhez köthető feliratos darabot nem ismerünk. Azonban földrajzilag szélesebbre nyitva vizsgálódásunk optikáját, elképzelhető, hogy előfordult vidékünkön is ilyen tárgy a 17-18. században, amikorra a kutatás a magyar parasztság körében a feliratozás megjelenését teszi. Gondoljunk a Néprajzi Múzeum gyűjteményének felföldiként meghatározott - gyakran hivatkozott, publikált

(3) - lepedőszél darabjára (NM:

(4) 51.14.1574.), amelynek két subrikolt csíkja közé monogramot és az 1677-es évszámot varrta ki laposöltésű szabadrajzú hímzéssel készítője. Vagy említhetjük az ország északi területeiről nagyobb számban fennmaradt, így a szomszédos Gömör megyéből is ismert,

(5) a 18. századra, esetleg 19. század elejére keltezett azon recemunkákat, amelyek Ábrahám áldozatát jelenítik meg, feltüntetvén az ábrázolt alakok nevét. Ezek az emlékek a népművészet régi stíluskorszakához tartozván, szorosabb rokonságot mutatnak a felsőbb társadalmi rétegek hímzéseivel, ami esetenként - kellő adatolás híján óvatosságra int készítőik, használóik társadalmi szempontú megítélésénél. A levéltári források sem adnak sok eligazítást. Ez idáig a legkorábbi ismert adalék a megyéből 1838-ból való: egy szegény sorban élő, erdőtarcsai nemestől ellopott tárgyak listáján szerepel gyolcsból való lepedő, „ACS" betűkkel jegyzett.

(6) A másik adat tartalmában ugyan bővebb: 1852-ben az Ipolyból Letkésnél kifogott csecsemő tetemét rejtő „vánkosboríték... végébe F és S nagy vörös betűk kereszt öltésekkel kivarrva vannak"/

7) a párnahuzat tulajdonosának társadalmi állásáról azonban - érthető módon - nem szolgál olyan eligazítással, mint az előző forrás. A múzeumi gyűjteményekben a 19. század utolsó harmadáig nógrádi textíliák csak szórványosan vannak képviselve. Párhuzamok ismeretében azonban joggal számolhatunk azzal, hogy a tanult kézművesek itt is szerepet játszottak a feliratozás terjedésében. A gyöngyösi szűrszabók nógrádi megrendelő számára is varrhattak monogramos cifraszűrt,

(8) hiszen a megye dél-keleti vidéke a nevezett város vonzáskörzetéhez tartozott. Bár készítési helyét nem ismerjük, egy 1898-as évszámú, gyűjteményünkben őrzött példány tanúsítja, hogy hordtak feliratos cifraszűrt Nógrádban.

(9) A szűcsmunkák köréből olyan helyi divatok nyomára itt nem akadtunk eddig, mint pl. a szomszédos megyék hevesi-átányi, vagy mezőkövesdi körzeteiben a feliratos női ködmönökére. Kazáron viszont a 20. század elején elterjedt szokás volt a női csizmák sarkára rézszegekkel kiveretni viselője nevét, a készítés évszámát, vagy akár a falu nevét is.

( ^ Ide kapcsolható, hogy a fennmaradt korai feliratos viseletdarabok között viszonylag gyakori fehérhímzéses gyolcskendők készítői többnyire, ha nem is kézművesek, de specialisták voltak, 165