Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)
Történelem - Szvircsek Ferenc: Balassák nyomában a Felvidéken
1772-ben felnyitott bányát 1862-ben zártak be végleg. Közép-Bocának (Stredná Boca) eredetileg Joachimsthal volt a neve. Felső-Boca (Vysná Boca) vagy Királyboca, Boczabánya néven szerepelt. A Krivánon a 18. század második felében egy hibei társaság folytatott bányászatot a felhagyott, régi bányaterületen, de a megközelítési nehézsége és az aranyérc vékonysága miatt befejezték a bányaművelést. Az iglói Palzmann Márton 1750 -1760-táján próbálkozott aranybányászattal a Krivánon, de eredményt ő sem tudott elérni. Forbet János csorbái lelkész szintén sikertelen kutatásokat folytatott. 1773-1807 között a kutatások szüneteltek, a régi bányavágatok beomlottak/ 39 ^ A 15-17. században a mezővárosok magánföldesúri kézbe kerültek, jobbágysorba süllyedtek, pusztulásnak indultak, illetve a nagyarányú szlovák betelepülések nyomán elvesztették korábbi német jellegüket. A 16. század közepére a legtöbb német bányásztelepülés eltűnt, elszlovákosodott, köztük a régi német bányavároska, Gibe-Hibe is. Ezt a német múltat mára nyomokban őrzi csak a település. A „Rynk vagy négyzetteres" falu dísze a 13. századi templom, mely a fakerítéssel övezett régi temetőben állt. 1391-ben Bebek Imre országbíró és liptói főispán birtokában volt Németlipcse, Rózsahegy, Gibe vagy Hibe városok Likava várával együtt. 1396. június 28-án Lublón keltezett oklevelében Zsigmond a liptómegyei „Gyba" város (civitas seu oppidum) lakóinak minden hétfőn helyi vásártartási jogot engedélyez. 1405. május 5-én Zsigmond Gyba város (oppidi Gyba) kereskedőit és minden más lakóit a vámfizetés alól az egész ország területén felmenti. 1406-ban a Garaiak kapták birtokukba Likavát a korábban említett városokkal együtt. 1430-ban még egy Garai állt a megye élén, de azt nem tudni, hogy a mezővárosok is a tulajdonában voltak-e? A 15. századi huszita betörések és betelepedések után a pusztítások, a várak és a városok ostroma, feldúlása, a belvillongások megakadályozták a terület fejlődését. A városok annyira elszegényedtek, hogy adócsökkentést, adóelengedést kértek az uralkodótól. 1495-ben Szapolyai István nádor 10 000 forintért szerezte meg Likava várát és tartozékait. Hibe városának adott korábbi kiváltságleveleket I. Ferdinand 1560. április 1-én Bécsben erősítette meg, amit Miksa átiratot. A város 1396. évi és 1405. évi kiváltságleveleit pedig II. Ferdinand 1625. április 4-én erősítette meg. (40) Hibe mezőváros visszafejlődése összefüggésbe hozható a német lakosság számának lecsökkenésével, a maradék népesség fokozatos elszlovákosodásával. A 15. századra a német telepesek visszahúzódtak a magas térszínre ért irtásokról, fokozatosan átengedve a területet a szlovákoknak, akik kiterjedt állattenyésztést, hegyi pásztorkodást honosítottak meg. A fejlődés folyamán az összes bányatelep eljutott a mezővárosi (oppidum) fokára, sőt az annál még magasabb szabadságot jelentő királyi városi (civitas) jogálláshoz. Hibe lakói azonban egyszerű paraszti életformát éltek, földjeiken gazdálkodtak, állatot tenyésztettek, kézműves iparral foglakoztak. Annak ellenére, hogy forgalmas kereskedelmi út mentén helyezkedett el, a vám és vásárjoguk nem biztosította részükre a további, esetleges városi fejlődést/ ^ A kiváltságos telepeken a hetivásár formájában jelentkező vásártartási jog a gazdasági folyamat osztódásának bizonyos foka húzódik meg. Hibe, Verbice és Bóca mezővárosok nem szerepelnek vásáros helyként, csak lakosságuk vallotta piachelynek a 18. században. Egy évszázaddal korábban Bél Mátyás tudomása szerint évi öt alkalommal volt nagyvásár Hibén, melyek egy hétig is eltartottak: január 25., Pál fordulása utáni hétfőn, március 25., Gyümölcsoltó Boldogasszony utáni napon, június 9., Úrnap utáni napon, szeptember 1., Szent Egyed utáni napon, november 1., Mindenszentek után következő napokon. Hibének 1535-1536-ban volt bírója, 15 polgára, 5 zsellér, 4 elhagyott és 9 lakott portája (telke). A megye egyetlen akkori nagybirtokosa, az 1533-ban kapott adomány révén Pekry Lajos asztalnokmester, liptói és árvái főispán birtokában 148 porta, 17 település volt. A birtok Rózsahegy és Liptószentmiklós között a likavai uradalomban , valamint a Fehér-Vág és a Béla patak közötti újvári uradalomban feküdt. A nagybirtok mellett 8 közép és 21 kisbirtok alakult ki Liptó vármegyében. A megye számos mezővárosa, mezővárosias települése közül a regisztrált porták száma Németlipcsén 21, Rózsahegyen 20 és Szlécsen 20 volt. Ennél kisebb népességű volt Hibe. (42) 1549-ben Hibe 14 portával, 12 puszta jobbágytelekkel, 1 adófizetés alól mentesített portával rendelkezett. 1551-ben Dovalóról Pekry áthelyezte a vámot Hibére, mivel ezt a szerencsés földrajzi hely77
