Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)
Néprajz - Csiszér Dóra: Az iskolai női kézimunka oktatás története Magyarországon
A hálózás elemei. A harisnyajegyzés megtanítása czéljából egy 15 cm simán kötött négyzeten néhány betű, keresztöltéssel kivarrva. Ugyanolyan nagyságú körülszegett vászonra néhány betű keresztöltéssel, a fehérneműk jegyzése czéljából. Vászonra mosható hímző pamuttal, kereszt- és bécsi öltéssel kivarrva tálczatakaró vagy más hasznos tárgy. II. osztály (Heti 3 órán) Három nehezebb kötött és horgolt minta, ugyanennyi csipkeminta kis darabokban. Egy pár kötött gyermekharisnya. Horgolt pénzes-erszény. Hálózott párnabetét kivarrva. A harisnya, fehér és színes ruhaneműek foltozása, beszövése. A varrás elemei egy kis (pl. 20 cm négyzet) varrókendőn. Egy zsebkendő körülhurkolás (Schlingen) és lyukkivarrással. Könnyű áttört munka (suplika), szár- és simaöltés, úgy más töltőöltések, tüllbehúzás, apró, hasznos házi tárgyakon alkalmazva. III. osztály (Heti 3 órán) A kötés, horgolás egyesítve gyakorlandó, pl. egy kis paplanon, horgolva kereszt- és más díszöltéssel kivarrva, kötött csipkével körülvéve. Egy pár kötött kesztyű. Zsebkendő hímzett névvel. A fehérneműek készítéséhez szükséges mértékvétel, elmélet - gyakorlattal egyesítve. Szabásrajzok készítése. Egy leánying fehérhímzéssel díszítve; egy hálókabát, mindkettő kézivarrással. IV. osztály (Heti 3 órán) A fehérneműek szabása, varrása, folytatva elmélet és gyakorlatban. Egy fiúing szabva és varrva. Kis asztalterítő, törülköző vagy más efféle, vászonra áttört munkával s más műhímzéssel, rácsomózott rojttal. Műfoltozás, beszövés. A felsőruha szabása, varrása. Szabáskönyv készítése. Utasítás a kézimunkalapokban előforduló rajzok, minták, kézimunkák lemásolására, utánzására. Az előzőekben már említettem, hogy a kézimunka oktatás bevezetését olyan elmélet munkák előzték meg és segítették elő, amelyek felismerték a női kézimunka erkölcsi és nevelő hatását. Az ilyen jellegű eszmefuttatásoknak az volt a célja, hogy az oktatás szükségességét igazolják: „A kézimunka-oktatás során nemcsak a testi erő és ügyesség fejlődik, hanem a szellemi erő is. Fejleszti a megfigyelőképességet, az emlékezetet a maga tárgyára nézve fejleszti és jellembeli tulajdonságok fejlesztéséhez is hozzájárul. Türelemre, szorgalomra, rendre, pontosságra s kötelességteljesítésre nevel, s fejleszti az ízlést. Azáltal, hogy látható eredményeket produkál fokozza az ambíciót, kedvet, vetélkedést, s ily módon szorgalomra serkent. Egyesül benne a munka és a szórakozás fogalma. Valóban becsesjellembeli tulajdonságokat fejleszt, s így méltán foglal helyet az iskolai tantárgyak között.'^ Az elvi megfontolások mellett az oktatás bevezetéséhez szükség volt a módszertani alapok kidolgozására és a tanítók képzésére is. A módszertani alapok kidolgozására a XIX. század közepétől indultak meg a kísérletek. Ennek egyik elindítója Schallenfeld Róza, egy berlini leányiskola vezetője volt; 1867 - ben adta ki módszertani tervezetét Der Handarbeitsunterrichtet in der Schule címmel. Ez után sorra jelentek meg a módszertani útmutatások elsősorban német nyelven (6) . A legnagyobb hiányt a képzett tanítónők jelentették. Először 1875 - ben rendelték el a kézimunka tanítónők állami vizsgáját, de hosszú ideig csak magánúton lehetett képesítést szerezni. 1914 - ben a rajztanítói képzéssel összekapcsolva dolgozták ki a képesítés szabályzatát. Nálunk Zirzen Janka, a Budapesti Magyar Királyi Állami Polgár-, Tanítónő-, és Nevelőnőképző Intézet igazgatója volt a gyakorlati módszerek kidolgozásának előfutára. Ő a párizsi világkiállításon 154
