Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - K. Csilléry Klára: Felirat a népművészetben

5. kép: Dísztörülköző, „TALPRA MAGYAR" felirattal és N M tulajdonosi monogrammal. Dunapataj, Bács-Kiskun m., 19. sz. vége. Dunapataj, Pataji Múzeum a historizmus követte ideálnak megfele­lően, példaként idézte olvasói számára a középkor és a 16. század gyakorlatát ­majd pedig ezt rendre megismételte a kötetének további kiadásaiban is -, azt, hogy azokban az időkben a hímzésmin­tákat feliratszalagokkal volt szokás kísér­ni. (63) Ezek után, mint azt egy 1884-beli német képeslap illusztrációja mutatja, még a hálószoba bútoraira, ágyra, szek­rényekre is kerülhetett felirat, (64) mind­azonáltal, mint tudjuk, leginkább a kézi­munkákon jött ez a 19. század ezekben az éveiben divatba. Eva Stille volt az, aki rámutatott arra, hogy az alig néhány év­tized alatt már igen széles körben elter­jedő köznépi, hímzett és feliratos kony­hai falvédők kialakulása azoknak a mű­velt hölgyeknek a kézimunkái nyomán következett be, akik viszont feliratos hímzéseikkel a korabeli esz­tétikai szakirodalom ajánlásaihoz igazodtak. (65) Jól mutatja ennek az egyhamar szétáramló divatnak egy korai állomását egy 1875-80 körül, gyermekjátéknak készült áruházmodell, a müncheni Bayerisches Nationalmuseum gyűjteményében, ahol már a kirakatban ott láthatók a feliratos hímzések is. 6) A feliratos kézimunkák divat­ja, tudjuk, gyorsan eljutott hazánk­ba is. (67) A szélesebb körű terjedés korai példájaként egy dísztö­rüközőt mutatok be a Bács-Kiskun megyei Dunapatajról (5. kép). En­nek a jellemzői, így az, hogy járulé­kos kép nélkül, egyedül a fehér ala­pon pirossal és mára kifakult zöld­del hímzett, keresztszemes „Talpra magyar!" felirat díszíti, valószínűsí­tik a készítésének az egykori tulaj­donosok meghatározta időpont­ját, (68) azt, hogy még a 19. század végén készült, minden bizonnyal ugyanattól a hazafias lelkesedéstől indítva, amelynek a hatására Dunapataj on már a halálának évé­ben, 1894-ben felállították Kossuth Lajos szobrát. (69) A Nemzeti dal­nak a dunapataji kendőn megjelenő idézéséhez emlékeztetek Bagol Andrásnak nagyjából ebben az idő­ben, 1893-ban cifrázott fokosára, amelynek a felirata: „Talpra magyar hí a haza, 1849". (70) Nem tettem még említést az eddigiekben a köznépi tárgyak feliratának díszítő szerepéről. Pedig, ami a mesterembereket illeti, az általuk készített tárgyakon rendszerint még a kisebb feliratokat is, így 6. kép: Karosszék támlája, „PAP GÁBOR 1880" felirattal. Hódmezővásárhely. Magángyűjtemény 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom