Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXV. (2001)

Néprajz - K. Csilléry Klára: Felirat a népművészetben

különösen a tárgy tulajdonosának a nevét, szépen megrajzolt betűkkel írták fel, esetleg külön kompo­zícióba illesztve. De ez jellemzi a mintakendőn begyakorolt betűkből összeállított, dunapataji hímzett feliratot is (5. kép). A szabályosan megrajzolt betűk dekorív értéke kihasználásának különösen szép példája egy nyilván ajándéknak készített cserépfalusi tálaspolc, amelynek a korlátokba iktatott, áttört felirata „LŐKÖS ERZSÉBETRE ÁLDÁS / SIMON ANDRÁS KÉSZÍTTÉ / KÉSZÜT 1901 ÉVBE MÁRCZIUS". (71) A feliratok közt esetenként az ösztönös érzékkel kifundált stilizálás egészen különleges példáival is találkozhatunk. Ilyen egy ismeretlen hódvásárhelyi faragónak az 1880-ból datált alkotása: egy áttört támlájú karosszék (6. kép) (72) , amelyen az alkotó, az asztalosmunkákon látható feliratozásmódtól érez­hetően teljesen függetlenítve magát, úgy nagyította-kicsinyítette és módosította a betűket, hogy vibráló ráccsá formálódjon a tulajdonosra utaló felirat. Ezzel be is fejezem a feliratos népművészeti tárgyak rövid számbavételét. Egy bevezető nem érint­heti a témakör minden részletét és benne minden problémát, ez esetben nem pusztán a rendelkezésre álló idő hiányában, de megfelelő előtanulmányok híján is. Nagy szükség volt tehát erre a konferenciára, és biztos vagyok, hogy az előadások sok felmerülő kérdésre adnak választ, újabb, megválaszolásra váró kérdéseket is felvetve, miközben nagyon sok hasz­nos új ismerettel gazdagítanak. 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom