Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIV. (2000)

Tanulmányok - Történelem - Tóth Tamás: A városfejlődés két útja Nógrád megyében: Balassagyarmat és Losonc a XIX-XX. század fordulóján I.

JEGYZETEK 1. A jogi értelemben a századfordulón városnak tekintett településsel szemben Beluszky 240-250 városi szerepkörét igazolja. 2. Beluszky Pál: Magyarország városhálózata a századfordulón. In: Tér Idő Társadalom. (Huszonegy tanulmány Enyedi Györgynek) Szerk.: Tóth József. Pécs, 1990. 80-125. pp. 3. Kosján László: Losonc és Balassagyarmat vitája 1890-ben a vármegye székhelyének áthelyezése kérdésében. I. rész. In: Nógrádi Történeti Évkönyv. Salgótarján, 1989. 195-209. pp. 4. NML V. 71. (Nógrád Megyei Levéltár Balassagyarmat Nagyközség Képviselőtestületi jegyzőkönyvei 1886-1923) 12/1889. 5. NML VIII. 701. (A Nógrád Vármegyei Múzeum Iratai) 22. d. 23. és 26-28. Az anyagban ebből az évből ezen kívül csak négy irat található, melyekből három szintén a székhelyvitával foglalkozik. 6. Losoncz és Vidéke 1890. április 20. 7. NLHH (Nógrádi Lapok Honti Híradó) 1890. április 13. 8. NLHH 1/1894 9. NLHH 8/1895 10. NLHH 46/1895 11. Beluszky Pál: i.m. 93. p. 12. A kulturális, mentalitásbeli különbségek feltárása további kutatások témája lehet. 13. Borovszky: i.m. 679-680. pp. 14. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Budapest, 1904. 15. Borovszky Samu: i.m. 715. p. 16. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Budapest, 1904. 17. A Magyar Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Budapest, 1912. 18. NLHH 22, 37/1893 19. NLHH 1/1897; NML V. 71. 1/1897 20. NML V. 71. 75/1900 és NLHH 29/1906 21. NLHH 46/1906 22. NLHH 37/1906 23. Sztudinka Ferencz: Ipar, kereskedelem, hitelügy, forgalom. In: Nógrád Vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest, 1988. 236. p. 24. Ezek között volt olyan, ami a vasútvonalak kiépítését támogatta ugyan, de a Losonc-Gyarmat vonalat egyenesen a losonciak trójai falovának nevezte. (NLHH 12/1890) 76 1914 34/1914 egy 1.2-1.5 milliós kölcsön terve új laktanya építésére, telkére az alapok visszatérítésére Bm 147500/1914 számú körrendeletével megtagadja az újabb kölcsönök igénybevételének a jóváhagyását, ezért függő kölcsönt kell felvenni, hogy a város fizeőképes maradjon 60000K hadikölcsönt jegyez a város Forrásai: • 14000K az Otthon alapból • 20000K Takarék és Hitelintézetnél elhelyezett községi törzsvagyonból • 12000K a Népbanktól, a főgimnázium fenntartására elhelyezett összeg terhére