Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Kertész Róbert–Sümegi Pál. Az Északi-középhegység negyedidőszak végi őstörténete. Ember és környezet kapcsolata 30.000 és 5.000 BP évek között a szubkárpáti régióban

XXIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1999 Az Északi-középhegység negyedidőszak végi őstörténete* Ember és környezet kapcsolata 30.000 és 5.QQ0 BP évek között a szubkárpáti régióban Kertész Róbert - Sümegi Pál Bevezetés Az időben zajló természeti és társadalmi folyamatok következményeként világunk valamennyi elemének történetisége van. Bizonyos természeti és társadalmi jelenségek - élőlények, fajok, egyedek, gondolatok, eszmék és kultúrák -, valamint anyagi formák - kőzetek, tárgyak - megjelennek, fennmaradnak, majd átalakulnak és letűnnek az idő színpadáról. Természetesen az egyes folyamatok sebessége igen eltérő lehet, és ez különösen akkor feltűnő, ha egy rövid idejű eseményt, pl. egy kémiai reakciót vagy az egyedi életet hasonlítjuk össze egy kultúrának vagy egy fajnak a fennmaradásával, annak időtartamával. Ezek az eltérő sebességű jelenségek eltérő tudományos gondolkodást, megközelítést, eltérő módszereket és kiértékelést igényelnek, ezért az egyes tudományok, tudományágak az időbeli folyamatok vizsgálatának szempontjából elkülönülnek. Azokat a tudományokat, amelyek a nagyobb időléptékű, több száz, ezer, millió vagy akár milliárd évekkel ezelőtt lejátszódott eseményeket tisztázzák, annak dokumentumait, adatait összegyűjtik és szintetizálják, mint a történelem, régészet, őslénytan és földtan, összefoglaló néven történeti vagy időtudományoknak nevezzük (SÜMEGI 1998, 367, SÜMEGI-KERTÉSZ 1998a). Az időtudományok a kulturális hatásokat és az emberi gondolkodást visszatükröző eszközöket, építményeket, illetve a kőzetté válás során fel nem oldódó, szilárd vázrészekkel rendelkező, környezeti hatásokat is mutató élőlényeket (ősmaradványokat) és kőzeteket vizsgálják. Tehát az anyagnak azokat a megjelenési formáit használhatják fel az időben történő tájékozódáshoz, az egykori természetes és társadalmi környezet folyamatainak rekonstrukciójához, amelyek a beágyazódást követően múltunkból - az időben történő folyamatok során a betemetődés és átalakulás (információcsökkenés) után is - fennmaradtak (1. ábra). Az időtudományoknak azt a területét, amely az archeológiai és paleoökológiai lelőhelyek természettudo*A tanulmány az OTKA F018058 sz., F023I29 sz., az MHB „A Magyar Tudományért" Alapítvány 65/95/1. sz. és az FKFP-502. sz. pályázatainak támogatásával készült. Kutatásainkhoz az anyagi feltételeket „A Jászság ősrégészeti kutatásáért" Alapítvány (MOL Rt., Szolnok; Alföld Program, Kecskemét; Tisza Klub, Szolnok; OTP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága, Szolnok; „Topán" Műanyagfeldolgozó és Szolgáltató Kft., Budapest; Jászberény Város Önkormányzata; LEHEL-Elektrolux, Jászberény; Profext Kft., Jászberény; Jászsági ÁFÉSZ, Jászberény; „Jászságért" Alapítvány, Budapest, Kasza Csaba, Szolnok és a Csiki Kft., Jászboldogháza), valamint/l Magyar Vidékért Alapítvány biztosította. Támogatásukat köszönjük. -66-