Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Mikszáth Kálmán tanárai

FÁBRY JÁNOS Losonc, 1830. július 31. - Rimaszombat, 1907. december 28. Mikszáthot tanította: 1857/58-as tanév: magyar, természeti szakok 1858/59-es tanév: természeti szakok 1859/60-as tanév: ásványismeret 1860/6l-es tanév: tanította, de nem állapítható meg pontosan a tantárgy 1861/62-es tanév: ásványtan, növénytan 1862/63-as tanév: tanította, de nem állapítható meg pontosan a tantárgy Életrajza: Elemi iskoláit szülővárosában végezte el. Itt kapta meg életre szóló elhivatását is tanárától Szilniczky Mihálytól, azaz a természet, azon belül a növénytan szeretetét. Tanulmányait Selmecbányán folytatta s az a Breznyik János volt az igazgatója neki is, aki majd Mikszáthot is tanítja. Eperjesen fejezte be a bölcseleti tanulmányait. 1848-ban ő is beállt a honvéd seregbe. Tüzér lett, térparancsnoki segédtisztként érte őt Világos híre. 1849 után Jánosiban nevelősködött, 1850-ben már az osgyáni iskolában tanított, de 1853-ban - mint szinte Mikszáth minden tanára - külföldre megy tanulmányaiban továbbképezni magát, s Bécsben tanul egy évig, ahol a fizika, kémia, ásványtan, geográfia előadásokat hallgatta. 1854-ben tér vissza az akkor már egyesült gimnáziumba Rimbaszombatra. 1855-ben veszi feleségül Turcsányi Terézt. Az akkori időknek megfelelően ő is sokféle tantárgyat oktatott, ahogyan írták, a görög nyelvet kivéve mindent. Am élete végéig a kedvence a természetrajz maradt, s azon belül is a növénytan. Kiváló természettani szertárat állított össze az iskolában, a legkorszerűbb szemléltető eszközöket szerezte be. О maga is növénygyűjtő volt, élete végére többezres nagyságú gyűjteménye lett. A botanika óráit nagyon szívesen tartotta - ha az idő engedte - a szabadban, a városhoz közeli réteken, erdőkben. Tudósnak is jeles volt, több publikációja jelent meg Rimaszombat és környéke növénytani érdekességeiről. Egyik tanítványa Richter Aladár a nevéről nevezte el a szeder egyik alfaját: Rubus Fabryi Rieht, néven vonult be a növény rendszertanba. Fábry János is a helyi közélet jeles alakja lett. 1872-ben például műkedvelő társulatot alapított és vezetett, számos színi előadást rendezett. 1868-1890-ig városi felsőbb leánynevelő intézetet működtetett. 1882-ben megalapította a múzeumot, s ahogyan a nekrológjában írták: ő volt „a múzeum teremtő atyja, igazgatója, gondozója, szolgája egy személyben és mindezt önzetlenül, díjtalanul teljesítette."

(14) -158-