Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Praznovszky Mihály: Mikszáth Kálmán tanárai

Művei: Rimaszombat viránya. Értesítvény a rimaszombati protestáns egyesült gimnázium V.-dik tanévéről 1858. Rimaszombat 1858. 3-10. Rimaszombat viránya. (Folytatás). Értesítvény a rimaszombati protestáns egyesült gymnázium VI. dik tanévéről 1859. Rimaszombat 1859. 3-10. Adatok a dísz-növények történelméhez. Tudósítvány a rimaszombati egyesült protestáns középtanodáról az 1861-62-ik tanévben. Rimaszombat 1862. 3-4. Az élettan elemei. Tankönyv. 1864. A növénytan elemei. Tankönyv. 1865. Gömör megye virányai. Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása, Pest. 1867. Szerk. Hunfalvy János. LXXIX-XCIII. Gömörmegyei múzeum múltja és jelene. Rimbaszomat. 1905. Rábely ny. 34 Gömör-Kishont vármegye természeti viszonyai. Gömör-Kishont megye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. én. 1-24. (Magyarország vármegyéi és városai.) Cikkei jelentek meg a Magyar sajtó, A Hon, a Vasárnapi Újság, a Magyar Növénytani La­pok, a Magyar Nyelvőr hasábjain és a Gömör megyei lapokban. Mikszáth Fábry Jánosról: A Mikszáth monográfiák legtöbbet emlegetett írása, az író diákkorának megírásánál a Fábry Jánosról írt megemlékezés. A tanár úr arcképével megjelent írás eredetileg a Vasárnapi Újságban látott napvilágot 1908. február 9-én. Fábry volt ugyanis az a tanár - Mikszáth szerint persze - aki felvette őt a rimaszombati iskola növendékei közé. Leírása szerint „erőteljes, pi­rospozsgás, barna körszakállú fiatal férfi" volt, aki a tudásban bizonytalan gyermeket, mond­ván, hogy akadémiai tag úgy sem lesz belőle, beírta az első osztályba. Majd így jellemzi tovább első tanítóját: „0 volt a legfiatalabb professzor, ő vezette tehát az első osztályt. Istentől megáldott tanító volt, akiben több a türelem, mint a „nebulókban" a lustaság. Szenvedéllyel vesződött tanítványaival s mint most a modern gazda, még szinte job­ban szerette művelni a rossz talajt, mint a magától termőt, mert a rossz tanulókon jobban meglátszott az ő arcának verejtéke, mint az eminenseken". Ugyanebben az emlékező írásában több apró jellembeli tulajdonságát sorolja fel még Fábry Jánosnak, kiemelve legfőbb értékét: rendületlen és áldozatvállaló hazaszeretetét. Ugyancsak neki tulajdonítja a híres kijelentést, amidőn Mikszáth egy verset írt Teleki László­ról s az Úristent magyar ruhába öltözve ülteti az égi trónusra. Ekkor mondta volna neki Fábry János: „No, amice fráter, te se fogsz ágyban meghalni. Csodálkozott is, mikor vagy huszonöt év -159-

Next

/
Oldalképek
Tartalom