Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Petercsák Tivadar: Nemesi közbirtokosságok Dél-Hevesben

szóig gyanús ember másod vagy többed magával az faluban kóborlani tapasztaltatna vagy az üdőn tul kortsmába dorbézolna és kóborlásának helyes okát nem adhatná, ha nemes 6f, a nemtelen pedig 12 pauzával fog büntettetni ...Az igaz járatban lévők azonban az éjjeli őr állók által megszóllíttathatnak és el ösmertetvén uttyokban ne akadályoztassanak.'

,(25) Éjjeliőröket Hevesen és Atkáron is alkalmaztak. Hevesen 1831-ben határozták el, hogy a „közbátorság felügyelésére" két bakteri alkalmaznak Szent György naptól Szent György napig. Az 1840-es, '60-as években 60 forint az éves bérük, de komoly kiadást jelentett a közbirtokosság számára az éjjeliőrök megfelelő ruházatának a biztosítása is.<

26) Atkáron az 1860-as években két éjjeliőrt fogadott a közbirtokosság, akik január 12-től április 24-ig „esti 8 órai harangszótul kezdve reggeli 5 órai harangszóig minden éjjel, üdőjárás kivétel nélkül a melléjök rendelendő czirkáló egyénekkel folytonosan őrködni, minden előfordulható tolvajlásokat és más rendellenes eseményeket meggátlani, a vagy a lehetőségig korlátozni köteleztetnek." Fegyverről és lőszerről maguk gondoskodnak. Fizetésük 100 forint/

27

' Az utak, hidak, kutak és vízelvezető árkok, csatornák folyamatos karbantartására és tisztítására minden közbirtokosság ügyelt, és ezek a témák gyakran szerepelnek a közgyűlési jegyzőkönyvekben. Hevesen 1831-ben két kanális ügyével is foglalkoztak. Homér János számtartót és Szabó Imrét bízták meg, hogy fogadott napszámosokkal tisztíttassák ki a csatornát, és a közös kasszából finanszírozzák a folyamatos karbantartását. Atkáron a XIX század második felében gyakori probléma a vízelvezető árkok és csatornák tisztántartása. Különösen a rétbirtokosoknak a figyelmét hívja fel a közbirtokossági igazgató, hogy „a kanálisokat oly módon tisztíttassák ki, hogy a víz a kanális ne egy oldalán folyjon, hanem szabadon egész szélességben egyformán" . 1876-ban olyan határozatot hoznak, hogy akik nem tisztítják ki rendesen a csatornarészeiket, azok regáléjövedelmét az igazgató visszatartja, és abból tisztíttatja ki az árkot.<

28) A hevesiek többször tárgyalták az utak, utcák karbantartását, hiszen pl. 1831-ben az ún. Jász utca járhatatlan, az utazó kocsik, szekerek elsüllyednek. Atkáron a községi bíró 1856-ban kérte a közbirtokosságtól a rossz utak kijavítását. Segélyezés Hevesen és Atkáron is előfordult, hogy a közbirtokosság bevételeiből a szegény sorsú lakosok segélyezésére is jutott a kasszából. így Hevesen 1846-ban a „felgyújtás által megkárosodott" bíró megsegítésére 100 ft-ot szavazott meg a közgyűlés. Atkáron 1864-ben döntenek úgy, hogy a kisebb királyi haszonvételek után járó jövedelemből 150 forint „osztassék ki a rögtöni segélyezésre szorult községi lakosok között" ß^ A közbirtokosoknak és a település lakóinak sajátos lehetőséget biztosított a közös takarék magtár (Heves), illetve magtáralap (Atkár) igénybevétele. Az atkári közbirtokosság kezelésébenvolt az ún. magtáralap, amely az 1850-es évek elején egy közbirtokos adományából származott. A közbirtokosság ebből az alapból ínséges időben vetőmagot adott kölcsön, amit természetben adtak vissza a rászorulók. A község által kezelt magtáralap gabonakészletét 1882-ben készpénzre váltották. 1883-ban döntött úgy a közbirtokosság, hogy visszaveszi a községtől az akkor 944 forint 86 kr. tőkével rendelkező alapot, s azt a szegényebb sorsú lakosok mérsékelt kamat melletti segélyezésére fordítják. 1908-ban az alap már 11 000 korona tőkével rendelke-149-