Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Petercsák Tivadar: Nemesi közbirtokosságok Dél-Hevesben

zeit, amiből 1891-ben 2800 koronát fordítottak a helyi római katolikus iskola építésére, 1903-ban pedig 4000 koronából két artézi kutat létesítettek. Az atkári közbirtokosság jegyzőkönyvei alapján kiderül, hogy a testület megszűnésére, a közbirtokosság feloszlatására az 1908. június 10-én tartott gyűlésen került sor. „Nincs... célja, hogy a közbirtokosság mint testület tovább reprezentáljon, mert régi jogai, melyek különösen a közös királyi kisebb haszonvételek használatában nyilvánultak meg és közbirtokossági közjövedelmet képeztek, átvette a kormány, általa a jogok ellenértéke fejében fizetett váltság összeg még 1891 évben az akkori közbirtokosok között feloszlatott" Ekkor döntöttek úgy, hogy a közbirtokosság tulajdonában lévő agyagos gödröt és a segélyalapot Atkár községnek átadják azzal a kikötéssel, hogy az átadott tőke egy később létesítendő községi takarékpénztár alapját képezze. „A közbirtokosság mint testület további önálló működését megszünteti, magát feloszlottnak kimondja, s a község egyetemébe olvad."

(

'

10) Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a tárgyalt dél-hevesi nemesi közbirtokosságok meghatározó szerepet töltöttek be a települések életében. Jó gazdálkodással, a kisebb királyi haszonvételek rendszeres bérbe adásával biztosították a közös vagyon ésszerű hasznosítását. Fenntartották a közrendet, gondoskodtak az állatok számára szükséges legelőkről, szabályozták a legeltetés rendjét, a közbirtokosonként legelőre hajtható jószágok számát és a tilalomban tartott területeket. A közbirtokosság működtette a lakosság ellátását szolgáló mészárszéket, boltokat, kocsmákat, biztosította a vásár és a piac megtartását. Jó karban tartotta a közös tulajdonban lévő épületeket és ma is példaként szolgálhat az az igyekezet, amellyel az utak, hidak, kutak állagát és a rétek, szántóföldek víztelenítését szolgáló árkok, csatornák folyamatos működőképességét próbálták biztosítani. A közbirtokosságok választott tisztségviselői a belső szabályozás alapján, valamint a rendszeresen megtartott közgyűlések kontrollja alatt végezték munkájukat. A nemesi közbirtokosságok az úrbéri viszonyok megszűnése után is tovább működtek és bizonyos esetekben a

XX. századelején történt megszűnésük is nyomon követhető. АХГХ század utolsó évtizedeitől megalakuló és a közös legeltetést szabályozó paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok számára példát jelentett a feudalizmusból átöröklődött nemesi közbirtokosságok szervezeti rendje és működési mechanizmusa. - 150 -