Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Petercsák Tivadar: Nemesi közbirtokosságok Dél-Hevesben

nos lett a director. A besenyőtelki szervezeti szabály értelmében a director köteles volt minden esztendő kezdetén 15 nap alatt gyűlést hirdetni: 1826-ban a director kötelességévé teszik, hogy ennek utána director úr minden héten szerdán és szombaton censorjaival össze üljön és a helységnek úgy a magányos személyeknek (amennyire hatalmok kiterjed) minden bajaikat intézzék, végezzék és mindenkor írásban tegyék. Midőn pedig valami nevezetesebb ülalmazás, szabadítás és a helységnek közös épülettyeinek újólag való készítésérül, vagy költségesebb reparatiojairul kelletik tanácskozni: akkor a Transactione 10. pontya értelme szerint az egész helységet szóllíttassa be".w Hevesen a közgyűlés (concursus), Atkáron a közbirtokossági gyülekezet vagy úri gyülekezet döntött a legfontosabb kérdésekről és választotta meg a tisztségviselőket. A közgyűlések időpontja változó, a tárgyalandó témák aktualitása is befolyásolta az összehívását. Atkáron 1855-ben két alkalommal (augusztus 17. és október 30.) tartottak gyülekezetet, 1864-ben viszont nyolcszor hívták össze a közbirtokosokat. Hevesen 1851-ben 16 gyűlést tartottak, amelyek helyszíne a vásártéri cédulaház volt. Atkáron és Hevesen a ХГХ század második felében 8 nappal korábban írásos meghívót küldtek a tagoknak a gyűlés tárgyának megjelölésével. Hevesen a megjelentek létszámától függetlenül határozatképes a gyűlés, ha a közbirtokossági igazgató bemutatja a postai feladóvevényeket (1891). Atkáron 1855-ben 9 tag jelenléte szükséges az érvényességhez, de ilyenkor kétharmados többség kell a döntéshez. A minimális létszámot még ez évben öt főre csökkentették a kevés helyben lakó birtokos miatt. A távollévőket a gyűlést követő napon kivonatban értesítik a döntésekről.

(8) A közbirtokosság vezetője a tagok által választott director (Besenyőtelek, Heves) vagy kormányzó (Heves), illetve igazgató (Atkár). Atkáron három évre választották, de egy-egy választott direktor hosszú éveken át élvezte a közbirtokosok bizalmát. Pl. a hevesi Dobóczky Dezső 1891-ben 17 évi igazgatóság után mondott le a tisztségről.

(y) Besenyőtelken a direktor köteles volt működésének megkezdése előtt esküt tenni, amely így hangzott: „Én N.N. esküszöm az egy élő Istenre etc. hogy én mindennemű emberi tekéntetet, atyafiságot, rokonságot, kérelmet, ígéretet, adománt, félelmet, haragot, gyűlölséget félretévén, ezen curiális Bessenyő helység nemes és nemtelen birtokossainak és lakossainak tisztemhez tartozandó és előttem megfordulandó dolgaikban és panaszokban, személyválogatás nélkül tellyes igasságot szolgáltatok. Az 1769. Esztendőben költ Transactiot és az 1826. Esztendőben ezen tettes ns. Heves és Külső-Szolnok törv. egyesült vármegyék köz gyüllésében meg erősíttetett pótoló szerződést valóságos értelemben, valamint magam tellyesíteni, ugy köz birtokos társaimat és lakossokat azoknak tellyesítésére tehetségem szerint vezetni és szorítani, szóval a ns. helységnek köz javait és hasznait mindenben elő mozdítani és kárát el hárítani fogom, Isten engem ugy segélyen etc."№ Atkáron az igazgató feladata, hogy a gyűléseket összehívja, bérbe adja a regálékat, felügyel a középületekre, utakra, hidakra, vízelvezető árkokra, agyaggödrökre. Kötelessége a bérleti szerződések betarttatása. Nála tárolják a „földabroszt", a telekkönyvet, a szerződéseket és egyéb közbirtokossági iratokat.

(11) Az igazgató általában nem kapott tiszteletdíjat, de a költségeit megtérítették. Besenyőtelkenn Szabó János 1790-ben azonban 16 rhénes forintban részesült. Hevesen az adjunctus vagy igazgatói segéd a tilosból behajtott állatok utáni büntetéspénzt szedte be, amiért 1838-ban 150, 1843-ban 250 forintot kapott, illetve a büntetéspénzek egyhatod részét. A besenyőtelki coadjutor tisztség részleteit nem ismerjük. Besenyőtelken és Hevesen a pénztárnok vagy perceptor feladata a közösségi pénztár kezelése, a bevételek és a kiadások bonyolítása, a kifizetések intézése. Hevesen számtartónok, számTJ<