Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Petercsák Tivadar: Nemesi közbirtokosságok Dél-Hevesben

XXIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1999 Nemesi közbirtokosságok Dél-Hevesben Petercsák Tivadar A Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága már évtizedekkel ezelőtt fontosnak tartotta a nemesség, s azon belül a köznemesség történetének kutatását és az eredmények közreadását. Horváth István igazgatósága alatt szerveztek konferenciát a témáról, illetve jelentek meg az előadások a Nógrád Megyei Múzeumok 1981-es évkönyvében.

(1) Ebben Wellmann Imre a köznemesség XVIII. századi gazdálkodása kapcsán ír a nemesi közbirtokosságok tevékenységéről

(2)

, Paládi-Kovács Attila pedig az elparasztosodott kisnemesek jobbágyfelszabadulás utáni életmódját elemezve a volt nemesi közbirtokosságok működéséről is értekezik.№ A népi erdőhasználat és a paraszti állattartás tanulmányozása során magam is gyakran megfigyelhettem a nemesi közbirtokosságok gazdaságszervező, a legeltetés rendjét, az erdő védelmét biztosító tevékenységét és továbbélésüket akár az 1960-as évekig is.

(4) Nemesi közbirtokosság (compossessoratus), a feudális jellegű tulajdonközösség akkor létezett, ha egy vagy több településen lévő nemesi ingatlanokra vagy haszonvételekre nézve többen közösséget tartottak fenn, illetve e javakat vagy haszonvételeket osztatlan közösségben bírták. A birtokosok részeinek aránya az egészre vonatkozó hányadrészekben volt meghatározva, de ezek a részek a közbirtokosoknak ténylegesen is a birtokában voltak. A közös vagyon tulajdonjoga a közbirtokosokat együtt illette, mint ilyenek földesúri jogokat gyakoroltak. Fel nem osztható közös vagyon volt pl. a regálé jog (kocsma-, vám-, vásárjog stb.), amelyek hasznából tulajdonhányaduk alapján részesedtek, de ugyanígy járultak is hozzá a közös költségekhez.

(Ä) Heves megye jobbágyfalvainak nagyobb részében több földesúr rendelkezett tulajdonjoggal. Az utóbbi évek levéltári és múzeumi adattári gyűjteményekben folytatott kutatásai során néhány dél-hevesi település (Atkár, Besenyőtelek, Heves) nemesi közbirtokosságának működésére vonatkozó írásos dokumentumokat találtam. A közgyűlési jegyzőkönyvek, számadások és leltárak alapján felvázolható e sajátos közösségek szervezeti rendje és működési mechanizmusa a XVIII. század végétől a XX század elejéig tartó időszakban.

(6) Szervezeti keretek, tisztségviselők A nemesi közbirtokosságot testületi szerv, valamint az ezáltal választott tisztségviselők irányították. A besenyőtelki nemes udvartelkes közbirtokosság (curialis compossessoratus) jogalapja a Szabó-család három ága között 1769-ben kötött osztálylevél, transactio volt. A közbirtokosság vezetője a director, akit a compossessorok testülete választott meg, 1790. január 7-én Szabó Já-144-