Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Balogh Zoltán: Egy város a forradalomban – Losonc, 1849

a megye polgárainak. E célból Repetzky április 29-én kelt kiáltványában adja tudtul a megye széles közönségének, hogy a magyar nemzet független, felszólítva egyszersmind azt: komolyan tartsátok meg a függetlenségi ünnepélyt Nógrád népe ..." A megyei választmány május 22-én Losoncon, 23-án Divényben, 30-án Balassagyarmaton rendezett függetlenségi ünnepélyt. A szó szoros értelmében fényes függetlenségi ünnepélyt tartottak Losoncon május 22-én, ahol méltón koszorúzta meg a város kivilágítása az egész napi eseményeket. A május végi függetlenségi ünnepélyeket azonban már erősen beárnyékolta az Ausztria megsegítésére Magyarország északi határainál felvonultatott félelmetes orosz haderő fenyegető közeledése. Rossz ómennek bizonyult a május 22-i losonci ünnepélyt estefelé félbeszakító vihar, de még inkább baljóslatú előjeként tekintették azt, hogy az ünnep tiszteletére felcsendült harangok közül „a református torony kisebb harangja mintegy fájdalmas nyögéstől kísérve megrepedt. "

(8) A fenyegető orosz beavatkozás hírére a kormány általános nemzeti összefogásra szólította „magyarhon népeit" és a hadsereg támogatására általános fölkelésre buzdította Magyarország szabad polgárait, „ hogy bármely nap lépjen határainkba az északi zsarnok, egy nemzetet lásson maga előtt megtörhetlen erejében. " A népfölkelést és a keresztes hadjáratot elrendelő kormányrendelet nyomán született Repetzky - rendeletek jelentősen elősegítették a Nógrád megye területén levő gerillacsoportok további szervezését. Az orosz főerők június közepén 2 főoszlopban 3 hadtesttel több mint 120 ezres haddal vonultak be Észak-Magyarországra. A fősereg Pavel Hrisztoforovics Grabbe vezérőrnagy által vezetett mintegy 18000 fős különítménye július elején szállta meg a bányavárosokat. Repetzky június 23-i rendeletében tájékoztatta a megye lakosságát a cári sereg Magyarországra való beözönléséről, de az orosz csapatok Árva és Szepes megyei kegyetlenkedéseiről már korábban is borzalmas hírek érkeztek. A kormány június 27-én Budapesten kelt újabb keresztes hadjáratot elrendelő kiáltványa a „hon- és vidékvédelem" megszervezésére utasította a kormánybiztosokat. Grabbe tábornok seregének Losonc felé közeledésének hírére Repetzky kormánybiztos a füleki és losonci nemzetőröket július 9-13-ig a kriváni hegyszorosban táboroztatta, hogy Zólyom vármegye felől egy váratlan támadást megelőzzön.

<9) Grabbe tábornokot, aki mind a váci, mind a rétsági csatát lekéste, megelőzte Zassz altábornagy Görgey üldözésére küldött 4000 főnyi lovassága, amely július 21-én vonult át Losoncon. Görgey a váci csata (július 15-17.) után kényszerült kerülő útra, hogy a parancsnoksága alatt álló hadtestek egyesülését a délvidéki hadakkal Losonc, Miskolc és Tokaj felé kísérelje meg. A magyar tábor július 18-án érkezett Losoncra, ahol Görgey tábornoknak Komáromnál kapott kiújult fejsebe miatt kényszerpihenőt kellett tartania. A magyar utóvéd, Nagysándor tábornok I. hadteste még Losonc mellett Apátfalván tartózkodott, amikor az üldöző orosz sereg elővédjének parancsnoka, Hruljov ezrede két tisztjét küldte Görgeyhez követségbe fegyverszünet céljából. A hadicselt, amely a Görgey sereg utóhadával veszélyes közelségbe került két lovasszázadnyi orosz elővéd lövegeinek visszavonását szolgálta, Görgey azonnal felismerte és visszautasította, a fegyverletételi felszólítást. Pár nappal később Grabbe tábornok hadosztálya vonult Losoncon át Gömörbe és ettől kezdve szinte mindennap vonultak el Losonc mellett kisebb-nagyobb Zólyom megyéből jövő orosz csapatok, amelyeket a Gömörben portyázó gerillák rajtaütéseikkel állandóan nyugtalanítottak. Mindennapossá vált a Repetzky kormánybiztos működését biztosító gerillacsapatok be- és elvonulása is, aszerint, hogy éppen tartózkodtak-e Losoncon orosz alakulatok. Július végén egy 4000 fős orosz sereg szállta meg Losoncot, amelynek parancsnoka Gollicin herceg a piactéren Te Deumot tartatott, majd hódolati nyilatkozatot szerkesztetett a várossal és kitűzte az osztrák császári zászlókat. Az orosz sereg elvonulása után Losoncra jöttek a gerillák és érvénytelenítették a hódolati esküt, valamint bünte-69-