Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Balogh Zoltán: Egy város a forradalomban – Losonc, 1849

be és megtiltottak mindenféle összeköttetést a honvédelmi bizottmánnyal és a debreceni kormánnyal. Február közepén szállta meg Losoncot a Görgey és Klapka harapófogójából Kassánál kiszabadult és Rimaszombat irányában visszavonult Schlick-hadtest egyik dandára. A Parrot tábornok vezette egység három napot töltött Losoncon, itt várva be a lőszerutánpótlás érkezését. A Parrot dandárt Schlick a gyöngyösi úton manőverező Colloredo herceg dandárának erősítésére Pétervásárára küldte, majd az egység részt vett a kápolnai csatában.

(2) 1849 február végétől a császári haderőknek a főhadszíntérre, a kápolnai csatatérre való felvonulása révén majd a Tiszavidékre összpontosításával Losonc és vidéke megszabadult a megszálló osztrák katonaságtól. Kihasználva, hogy a környéken a legközelebbi osztrák helyőrségek a bányavárosokban állomásoztak, megélénkült a város vidékén a göjmöri és hevesi gerillák tevékenysége. Gácsott pl. lefoglalták a sóház pénzkészletét, a császári sast és a fekete-sárga zászlót eltávolították róla. A losonci polgárok egy csoportja a fennálló ostromállapot ellenére méltóképpen és feltűnő módon meg akarta ünnepelni a közelgő március 15-e első évfordulóját, a nemzeti újjászületés, a szabadság ünnepét. A veszélyes vállalkozásba csak néhány megbízható polgárt avattak be, akik titokban szóbeszéd útján terjesztették a tervet, hiszen az ostromállapotba helyezett megyében mindenféle megmozdulás rögtönítélő hadi törvényszék elé állítással fenyegetett. Március 15-én este 8 órakor fáklyásmenetet szerveztek, amelyhez zenei kíséretül felfogadták az egyik jónevű losonci cigánybandát. Amikor a zenészek a Sárkány fogadó előtt belekezdtek a Rákóczi indulóba több ezer ember éltette Kossuthot, a szabadságot, március 15-ét, a hős honvédeket valamint szidalmazta Jellacichot és Windisch-Grätz-et, a hazaárulókat, Lamberg és Latour sorsát előlegezve meg számukra. A menet a Rákóczi induló hangjaira Kossuth folytonos éltetése közben lassan lépdelt a vásártér felé, ahol a szervezők által készített áldozatoltárnál, amely oszlopokon elhelyezett katlanokban égő görögtüzekből állott, elénekelték a Himnuszt, majd innen a városházára ment a tömeg. Az ünneplők útjába eső templomok tornyáról a polgárok a fekete-sárga zászlót ledobták és helyébe a nemzetiszín zászlókat tűzték ki, mialatt a tömeg odalent a Kossuth-indulót énekelte. A városi hatóság még a március 15-i eset kivizsgálásával volt elfoglalva, amikor március 17-én Gömör felől egy gerillacsapat érkezett Losoncra. Az újból kitűzött császári zászlókat leszaggatták és nemzeti lobogókat tűztek ki, a Parrot tábornok által rendelt bakancsokat kocsira rakták és elszállították. A gerillák elhurcolták a vizsgálatot vezető járási főszolgabírót is. Majthényi László, Nógrád megye cs.kir. biztosa a március 15-én Losoncon végbement zavargások szigorú megtorlását helyezte kilátásba és ehhez legalább egy zászlóalj gyalogságot és egy lovasosztályt kért Windisch-Grätztol. Windisch-Grätz már másnap március 17-én parancsot küldött Almásy Kálmán ezredesnek, hogy különítményével a rend helyreállítása céljából a bányavárosokból Losoncra vonuljon. Egyúttal közölte vele, hogy Zaitschek alezredesnek egy gyalogos zászlóaljjal és két röppentyűvel Budáról szintén március 24-én kell Losoncra érkeznie. A feladat teljesítése, vagyis a gerillák szétszórása után Almásy maradt volna különítményével Losoncon, mivel „éppen Losonc vidékén egy rebellis horda garázdálkodik, amely mindenesetre rászolgált a kemény büntetésre." Windisch-Grätz Losonc felé való előnyomulásuknál a két büntető expedíciós parancsnokot a legnagyobb óvatosságra intette, mert Losonc felé előnyomulásuknál könnyen a Mátrában és Eger környékén portyázó gerillacsapatokba ütközhetnek.

(3) -64-