Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Balogh Zoltán: Egy város a forradalomban – Losonc, 1849

A losonci csata: 1849. március 24. Március közepén a főváros bevételére indított tavaszi hadjárat első ellentámadása kudarcba fulladt. A magyar fősereg kitért a döntő összecsapás elől és a Tisza mögé vonult vissza. A támadó hadművelet egy különítmény kiküldését tette szükségessé a Putnok-Losonc útvonalra, hogy a magyar hadsereg jobbszárnyán levő országrészben: a Szepességben, Nógrád, Hont és Zólyom megyékben az ellenség által hátrahagyott különítmények és helyőrségek mozgásáról, létszámáról, lehetséges összpontosításaikról pontos híreket szerezzenek. A különítmény feladatául jelölték ki egyúttal az újoncok gyűjtő- és hadfelszerelési helyének, Miskolcnak egy lehetséges rajtaütés elleni védelmét. A különítmény élére Görgey „egy ügyes, elszánt, s a vakmerőségig bátor portyázó vezért" választott ki, Beniczky Lajos honvédőrnagy, volt bányavidéki kormánybiztos személyében, aki rátermettségét a szabadságharc idején már eddig több ízben bizonyította. 1848. december ll-.én, a budatini csatában az általa szervezett bányavidéki üteg élén megakadályozta a Friescheisen altábornagy vezette osztrák seregek átkelését a Vágón. A feldunai hadtestnek a bányavárosokon és Szepességen át a Felső-Tiszához való vissza- . vonulása során január 26-28-án Beniczky készítette elő a meredek Stureci-hágón át az északi hadoszlop átkelését Rózsahegyre majd a Vág felső völgyén át Lőcse felé tartó hadosztályok menetét biztosította utóvédként különítményével. A haditervben kitűzött feladat végrehajtására Görgey Miskolcon egy önálló oszlopot különített ki hadtestéből, amely a 15. honvédzászlóalj 3 századából, 2 század Beniczky-féle gyalogságból és vegyesen egy szakasz Nádor- és Vilmos-huszárból, tehát összesen mintegy 500 honvédból, 34 huszárból valamint a pozsonyi üteg két ágyújából állott. Beniczky március 21-én indult különítményével Miskolcról és még aznap elérte Putnokot. Másnap úton Rimaszombat felé Szemere Bertalan kormánybiztostól Rimaszécsen azt a hírt kapta, hogy Losonc ellen büntető expedíció indult Budáról, hogy március 24-én 1 gyalogzászlóaljjal és rakétaüteggel a várost megszállja. Rimaszombaton a felderítő szolgálatra jelentkezett Búsbak Ádámtól és néhány losonci társától Beniczky őrnagy úgy értesült, hogy az osztrák szálláscsinálók már 23-án este valóban előkészítették a szállást, de csak 500 ember és a rakétaüteg marad Losoncon, a csapat többi részét máshová rendelték. A kedvező hírek hallatán Beniczky elhatározta, hogy Losonc ellen vonul, és ha az ellenség a várost már elfoglalta, egy huszáros támadást intéz ellene.

(4) Március 23-án éjjel ért a különítmény Osgyánba, ahol Beniczky megtudta, hogy a Losonc megszállására küldött gyalogoszászlóalj mellé császári lovasság érkezik Besztercebányáról erősítésként és március 24-én Losoncon egyesülnek. Az Osgyánban tartott pihenő után március 24-én kora reggel sűrű hóesésben indult Losonc felé a kis csapat. A Losonctól 1500 lépésnyire fekvő Apátfalvát dél körül érte el, ahol jelentették Beniczynek, hogy a Wimpffen gyalogoszászlóalj röviddel ezelőtt bevonult Losoncra és már beszállásoltak. Benitzky már éppen támadásra szánta el magát, amikor lovassági zenét hallva, megbizonyosodott a besztercebányai Almásy különítmény Losoncra érkezéséről. A váratlanul megérkezett erősítés szinte csaknem lehetetlenné tette a támadást, de a túlerő szomszédságában bizonytalanná vált Beniczky Apátfalván maradása is. Kockázatos volt azonban a visszavonulás is, mivel a Losoncon levő ellenség rögtön értesült volna a különítmény ittlétéről, és az üldözőbe vett Beniczky csapatot hamar felmorzsolta volna. Ugyanakkor egy meglepetésszerű támadás sikerrel is járhatott, amelynek esélyeit jelentősen növelte a reggel óta tartó sűrű hóesés. Megkönnyítette Beniczkynek a támadás melletti döntését az ellenség is, amely teljes biztonságban érezve magát Losoncon, sem felderítő őrjáratot nem küldött ki, sem előőrsöket nem állított. Beniczky március 24-én déli 1 óra körül egyidejűleg három oldalról támadta meg a losonci helyőrséget. Két század csatárláncban a szántók és kertek felől közelítette meg a várost, -65-