Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Balogh Zoltán: Egy város a forradalomban – Losonc, 1849
XXII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1998 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Egy város a forradalomban Losonc, 1849 Balogh Zoltán Az 1849. év baljóslatú eseményekkel köszöntött Magyarországra. A császári és királyi seregek december közepén megindított általános offenzívája az év elejére a főváros vonalába vetette vissza a magyar haderőt. Az év első napján a forradalmi kormány Debrecenbe menekült, január 4-én Mészáros Lázár Kassa mellett vereséget szenvedett a gróf Franz Schlick vezette hadtesttől, másnap pedig Windisch-Grätz tábornagy seregei elfoglalták a fővárost, Budapestet. Az 1848 december közepén Északnyugat-Magyarországra tört Simunich altábornagy hadosztálya Lipótvárat ostromolta, Götz vezérőrnagy északról a Jablunkai-hágón át betört hadoszlopa pedig Zsolnától északra Budatinnál aratott győzelme után a bányavárosokat fenyegette. A január 2-án a fővárosba érkezett magyar hadsereg az aznapi haditanács határozata értelmében az éppen egyesült magyar haderő ismét két részre oszlott. Görgey tábornok feldunai hadteste északnyugat felé indult a császári és királyi csapatok által ostromolt Lipótvár felmentésére, Perczel Mór csapatai és Répásy Mihály tábornok tartalékhadteste pedig Debrecen felé, az országgyűlés és az OHB fedezésére indultak. Görgey közel 16000 főnyi hadteste 1949. január 3-ról 4-re virradó éjjel kezdte meg kivonulását Pestről Vác felé. A Windisch-Grätz által Görgey üldözésére küldött seregtest Vác megszállása után Csorich altábornagy vezetésével kb. 7000 fővel követte a feldunai hadtestet. A losonci polgárság aggodalommal kísérte figyelemmel a magyar és az osztrák hadsereg pillanatnyi hadi helyzetéről szóló híradásokat. Görgey feldunai hadtestének Nógrád megyén át a bányavárosokba való vonulása pedig közvetlenül is érintette a várost. A Csány László betegsége miatt kormánybiztos nélkül maradt hadteste mellé Görgey még január 5-én Vácon felkérte a szüleinél tartózkodó Nógrád megyei képviselőt, Frideczky Lajost, hogy polgári biztosként legyen segítségére a hadtest ellátásában. E megbízatás kapcsán utazott Losoncra, ahol az üzletekben talált alkalmas vásznat és a bőrgyár egész készletét megvásárolta, ott helyben a honvédek számára bakancsot, csizmát, a vászonból inget készíttetett, s azt Görgey táborába szállíttatta. Január 18-án pedig hiába várták a Losoncon a Frideczky által Balassagyarmaton megrendelt bakancsokat és a nemzetőrök használatára szánt lőport. A már útnak indított szállítmányt, a január 18-án bevonuló cs.kir. elővéd árulás folytán lefoglalta. 0) A téli hadjárat januári hadmozdulatai egyenlőre megkímélték Losoncot a hadműveleti területté válástól. Február elejére azonban már a bányavárosokban osztrák helyőrség állomásozott, a cs.kir. polgári közigazgatás megszervezésével megbízott Majthényi László cs.kir. biztos a megyeszékhelyről, Balassagyarmatról hódolati eskütételre szólította fel a megyei tisztikart valamint elrendelte a helységekben a császári zászló kitűzését. Február 12-én gróf Wrbna altábornagy a parancsnoksága alatt levő a budai katonai kerületbe sorolt Nógrád és Hont vármegyék területére ostromállapotot hirdetett. Eszerint minden polgári hatóságot katonai parancsokság alá rendeltek, a nemzetőrséget feloszlatták. Gyülekezési tilalmat vezettek -63-
