Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei

Tomkaházi Thomka Ferdinánd 1822-ben Losoncon született, evang. Gimnáziumot végez. 1842-ben beáll a 33. Gyulay gyalogezredhez. 1848 tavaszán részt vesz az itáliai hadjáratban, alhadnaggyá léptetik elő ezrede Magyarországon állomásozó 3. zászlóaljához (szept. 19.). Hazatérve szolgálatra jelentkezik a honvédseregbe. Okt. 19-től a Pozsonyban szerveződő 15. zászlóalj főhadnagya. Zászlóalja megalakulását követően Komáromba kerül. Innen hat százada közül hármat novemberben Felső-Magyarország nyugati felének védelmére vezényelnek, s ez utóbbianál szolgál Thomka is. A téli hadjárat idején a feldunai (VII.) hadtest kötelékében harcolnak. Ennek során Thomka 1849. ápr. 24 (febr. 16)-én százados lesz. Márciustól Beniczky Lajos, majd Görgei Ármin hadoszlopával Felső-Magyarország középső és nyugati felét tisztítják meg, ill. fedezik az ellenségtől. Július közepén a Feldunai hadsereghez visszacsatlakozva folytatják a háborút a Világosnál bekövetkező fegyverletételig. Thomkát, mint volt császári tisztet hadbíróság elé állítják és 1850. január 19-én Aradon 12 évi várfogságra ítélik. A február 25-én kihirdetett ítéletben ezt 2 évre mérséklik. A kiszabadulását követő években a gróf Forgács-család alkalmazásában áll Nyitraújlakon. A kiegyezés után Losonc város pénztárnoka, majd városi adószedő. A Nógrád megyei Honvédegylet tagja. Az 1890-es években Losoncon halt meg. Közlöny 18481131. és 1849188., Mikárl. 72. és II. 232., Borovszky: Nógrád m. 682., HL.: Aradi hadb. 113/13 21327b., Uo.: Gem. Komando zu Ofen 1858. 2. Abt. 21-8 209., KAW.: 33 LIR. 1841-1850. 281156. Kalmári Várady Sándor szül. 1818-ban Bussán, r. kat. Jogakadémiát végez. 1838-tól az 5. „Radetzky" huszárezred katonája, a forradalom kitörésekor tizedes. Előzetesen vállalt tíz éves katonai szolgálata 1848 szeptemberében lejár, s ekkor egy kiszolgált huszárokból álló szállítmánnyal Lombardiából hazaindítják Magyarországra. (Kalandos útjuk során Horvátországban fogságba vetik őket, de megszöknek, s hazaérve szolgálatra jelentkeznek a honvédseregbe.) Október 14-én hadnagy lesz a 12. Nádor huszárezred Csehországból hazaszökött és a honvédsereghez csatlakozott osztályánál. (Vö. Sréter alezredes életrajza.) Nov. 11 (l)-től főhadnagy, december közepétől a feldunai hadtest kötelékében részt vesz a császári fősereg elleni harcokban. A tavaszi hadjárat végén alszázadossá „feljebbitik" (1849. ápr. 1.). A nyári hadjárat idején a Kmety-hadosztály katonájaként - ezredének nagyobb fele itt szolgál - előbb a főhadszíntéren, július-augusztusban pedig a Délvidéken küzd. Az említett hadosztály maradványaival Borosjenőnél teszi le a fegyvert (aug. 24.). A kiegyezés idején Szécsényben él, a Nógrád megyei Honvédegylet tagja. Közlöny 1848/155. és 1849/85., Mikár I. 72., Kászonyi Dániel II. 105-106., MOL.: Hm. Ált. 1849. 4604., Ua.: Вт. Honv. segély 1868. 4997., KAW.: Gb. 12. HR. 1841-1850. 6/200. Farádi Veres István 1813-ban Kutason született, V. Pál helyi földbirtokos és Meskó Magda gyermekeként. Evang. vallású volt. Jogakadémiát végez. 1832-ben beállt a 32. gyalogezredhez, ahol 1842-ben alhadnagy, 1843-ban pedig hadnagy lesz. A forradalom kitörésekor a Budán állomásozó gránátoszászlóaljánál szolgál. Nős, két gyermek apja. 1848. szept. 21-én - még a császári hadseregben - főhadnaggyá léptetik elő. A magyar kormány parancsára ugyanakkor a székesfehérvári magyar tábor erősítésére indulnak. A pákozdi csatát, illetve az október 3-i kiáltványt követően zászlóaljával - mely a 2., a 32. és a 39. magyar sorgyalogezredek gránátos osztályaiból áll - csatlakozik a honvédsereghez. (A hadrendekben ez az alakulat „Weissl gránátos zászlóalj" néven szerepel, mivel a gránátos zászlóaljakat parancsnokukról nevezték el, ill. tartották nyilván - ez esetben az osztrák származású -27-