Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Bona Gábor: A ’48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei

Johann Weissl honvédőrnagyról.) Veres okt. 19-től honvéd százados, s egy ideig hadkiegészítő tisztként tevékenykedik. Decemberben visszatér alakulatához, átveszi osztályának (két század) vezényletét az említett gránátos zászlóaljban. A válogatott legénységből álló elitalakulat a szabadságharc folyamán a feldunai hadtest, majd hadsereg (Görgei) törzsének védelmét látja el, egyben a csatákban a „végső tartalék" szerepét látja el. A világosi fegyverletételkor fogságba esett Verest Aradon előbb 15 (1850. jan. 19.), majd (febr. 25.) „kegyelemből" 10 évi várfogságra ítélik. 1852 nyarán az aradi várbörtönből szabadul amnesztiával. Hazatér kutasói birtokára, ahol 1858. márc. 28-án hunyt el. Nagy Iván XII. 148. és 150., Borovszky: Nógrád m. 627., KAW.: 32. UR 1841-1850. 8/196., MOL.: Hm. Alt. 1848. 9276. és 9960., HL.: Aradi hadb. 113/13 21373b., Uo. Rendőri megfigy. 75/91. Főhadnagyok és hadnagyok Báró Balassa Antal szül. Kékkő, 1822., r. kat. B. Sándor (1745-1832) es. kir. kamarás fia. Vagyonából él. Nős, felesége Szerencsy Anna, családos. 1849 márciusában hadnagy a 18. honvédzászlóaljban a komáromi várőrségnél. (Feltehetően már 1848 őszétől szolgált az említett zászlóaljban.) A szabadságharc után emigrál, az 1860-as években az olaszországi, 1866-ban a poroszországi magyar légió századosa. Később Genfben telepedik le. Heraldikai munkássága alapján a Svájci Tudományos Akadémia tagjává választják. A svájci Coppetben halt meg 1877. máj. 17-én. Kempelen I. 267., Borovszky: Nógrád m. 588., Magyar Nemzetségi Zsebk. I. 301., Vas. Újs. 1877/22., Szinnyei: Komárom 100., Ács Tivadar 16. Nádasai Bán (Baán) Béla szül. Ipolytarnóc, 1831., r. kat. B. Lajos és Dobay Franciska fia. Gimnáziumot végez. 1848. jún. 8-án beáll a 32. Estei Ferdinánd gyalogezredbe. 1848. okt. 15-én őrmesterként átlép a Komáromban szerveződő 18. honvédzászlóaljhoz. A szabadságharcot alakulatával a komáromi várőrséggel küzdi végig, melynek során hadnaggyá léptetik elő. 1867/68-ban és 1890-ben a Nógrád megyei Honvédegylet tagja. Az utóbbi időpontban és halálakor szülőhelyén gazdálkodott. 1909. jún. 6-án Losoncon hunyt el. (Felesége az 1837-ben született Dobay Klára volt.) Mikárl. 156. és

II. 232., Kempelen XI. 232., Vas. Újs. 1909/25., KAW.: 32. LIR. 1841-1860. 39/149., MOL.: Hm. Alt. 1848. 8350. Baumgarten Antal szül. Gács (Halié), 1818., r. kat. 1832-ben beáll az 5. tüzérezredhez, három évig az ezred katonaiskoláján tanul Budán, majd beosztják az ezredhez. 1836-tól tizedes. 1842-ben áthelyezik a bombász-karhoz. 1848. aug. 16-tól tüzérségi szertárnok (őrmester) a budai helyőrségi tüzérségnél. Német anyanyelvű, nőtlen. 1848. okt. 21-től hadnagy a honvéd tüzérségnél, egy lőszerész (lőszerkészítő) század parancsnoka a komáromi várőrségnél. Nov. 29 (16)-tól főhadnagy ui., majd a Veres századosnál -28-