Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: Búcsújáráshoz kapcsolódó ponyvanyomtatványok a nógrádi térségben
nyokhoz való viszonyulásuk külön tanulmányt igényel. A továbbiakban érintjük a ponyvanyomtatványok funkciójának és használatának kérdéseit a búcsújárás során, majd a kegyhelyekhez való kapcsolódás módjai szerinti csoportosításban közöljük a nyomtatványok adatait. A búcsús ponyvafüzetekben megjelent imák és énekek a zarándokok lelki felkészülésére szolgáltak eszközként a mindennapokból a szakralitás világába történő átlépéshez. A zarándoklat egyes mozzanataihoz kapcsolódóan pedig a búcsújárás rituális forgatókönyveként illetve kivonataként is értelmezhetőek. Példa erre - a ponyvanyomtatványoknak is egyik forrását jelentő - Pongrátz Eszter Arany Korona imakönyve, mely sok kiadást megérve országszerte elterjedt. (3) Ebben Bútsú-járók Imádsági cím alatt a búcsújárás egyes szakaszaihoz kapcsolódóan találunk imádságokat: Bútsútjáró Híveknek ájtatos fohászkodásai az utazásban..., A ' midőn a hegyre felmégy, ekképpen szólly..., Midőn a'hegyről le-ménsz, ekképpen szólly... {4) Hasonló tagolással készült a búcsújárók részére összeállított ponyvafüzetek egy része is. A búcsújárás egyes fázisaihoz kapcsolódó szövegek csoportosítása e füzetek (l) alapján a következőképpen végezhető el: - Búcsúra indulás előtti napokban szentmise látogatásra való felszólítás - Búcsúra indulás előtt mondandó énekek - Elinduláskori ének (hozzákapcsolódóan a Miatyánk, Üdvözlégy háromszori ötszöri vagy hétszeri elmondása továbbá a Hiszekegy) - Útközben mondandó énekek - A búcsúra menők útjában lévő felszentelt helyeknél (templom, kápolna, temető, út menti keresztek) végzendő ájtatosság - A kegyhely templomának vagy tornyának megpillantásakor mondandó imák és énekek - A kegytemplomba való belépéskor - A kegykép megpillantásakor (beköszöntő ének) - A kegykép előtti imádságok és énekek - Búcsúima a kegyhelytől - A kegytemplom utolsó látásakor - Hazafelé vezető út során - Elbúcsúzó ének a búcsús társaktól - Emlék a búcsúról Felsorolásunk legrészletesebb összefoglalása a lehetséges búcsújárási fázisokhoz kapcsolódó szövegeknek az ismeretes ponyvakiadványok alapján. Az egyes alkalmakkor a helyi hagyományok alapján az előénekes által használt nyomtatványoknak és a búcsújáró nép igényeinek megfelelő aktuális összeállítások születtek. Erre példa századunk elejéről a jászsági énekszerző és -kiadó szentember, Orosz István által vezetett egri zarándoklat, ahol a helynek és alkalomnak megfelelően a Hétfájdalmú Szűz Mária kultusza került előtérbe: „Búcsú előtt való negyednapon, csütörtökön szent misét hallgattunk, azután én az elindulásra való éneket és imát elvégeztem. A Jézus nevében útra fordultunk kereszt és lobogó alatt /.../ Mikor várost vagy falut értünk, én akkor a kereszt és lobogókat előre rendeltem úgy páronként /.../ Énekszóval, nagy pompával mentünk végig minden községen, úgy énekeltek mindnyájan, mint az angyalok /.../ Azonnal elkezdettem a beköszöntő éneket, akit arra a búcsúra magam szerkesztettem /.../ Hét Miatyánkot és hét Üdvözletet elmondottam a fájdalmas szent titkokkal, azután a felajánló imádságot. " {6) Az útközben és a kegyhelyen végzett éneklés-imádkozás a búcsúsok sajátos szándékaira, felajánlásaira történik, felölelve az emberi élet, egyén és közösség szükségleteit, az elhunyt hozzátartozók körét. A zarándoklat egyes mozzanataihoz kapcsolódóan is utal a búcsújárás során végzett imádságokra P. Pethő Lénárd az andocsi búcsújáróhely ismertetését tartalmazó -148-
