Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Tanulmányok - Néprajz - Lengyel Ágnes: Búcsújáráshoz kapcsolódó ponyvanyomtatványok a nógrádi térségben

könyvecskében (1929) Búcsújárási illemszabályok és figyelmeztetések fejezetcím alatt. Figyelmeztetései a búcsújárás megfelelő mederben tartását célozzák: Ha szent épületeket, szobrokat láttok, üdvözöljétek /.../ Ha útközben eleget énekeltetek vegyétek elő a rózsafűzért és mondjátok el egyszer az egyház felmagasztalásáért, máskor az otthon maradottakért, a megholt hívekért, a haldoklókért, a bűnösök megtéréséért vagy más üdvös célra /../ Illik, hogy a búcsúsmenetben mindenki énekeljen, mikor ének van és fennhangon imádkozzék mikor közös imát mondanak.^ Ehhez a folyamatos imádkozáshoz, énekléshez szolgáltatnak „forgatókönyvet" a ponyvakiadványok. A Legújabb beköszöntő ének a szentkúti Máriához című (93.5.21.7. Itsz.) év és hely megjelölése nélkül kiadott egyleveles, kétrét hajtott nyomtatványon például a címadó beköszöntő éneken és a Kereszt előtti imán kívül a Haldoklókért és Purgatóriumbeli lelkekért való imádság található 3-3 Üdvözlégy Mária elvégzésével, továbbá víz oltári szentség imádásra 5 Miatyánk és Üdvözlet elmondásával. Az előénekes vezetésével végzett közös ájtatosság hozzájárul az utazás nehézségeinek elviseléséhez, a búcsú eseményeire való ráhangolódáshoz. „Я legszebb énekeket, imákat, a szent rózsafüzért zengedeztem vélek, egész utunkban nem ért senkit sem fáradság" - emlékezik már idézett önéletírásában Orosz István búcsúvezető.

(8) A Nógrád megyei Karancs-hegy kis búcsújáróhelyén Nagyboldogasszony (aug. 15.) éjszakáján Hetény János 1952-ben készült leírása szerint nagyrészt ponyvanyomtatványokból a következő imádságokat végezték el Boroznaki Pál búcsúvezető és énekesasszonyok vezetésével: „örülj, vigadj tisztaságban felvirágzott anyaság.., utána mingyá: A mennyei szent városnak gyöngykapui ma felnyílnak... Mikor má felérünk (vége a körmenetnek) akkor hozzákezdünk a 15 tizedes olvasóhoz. A többi olvasót, az Oltáriszentség tiszteletét... Akkor mikor eljön az éjfél, akkor a halottakér imádkozunk. Halottakér nagyon sokat imádkozunk. Egy óráig. Közbevesszük, akik a harctéren elhaltak Olyan sok szép ájtatosság van ott, olyan nincs egy kegyhelyen se! /.../ Ugye sokféle rózsafüzér van. A háromrészes, oltáriszentség, Jézus szíve, halottakér, hajnalban aztán a Szentháromságot imádjuk ott. /.../A hajnal neki van szentelve. Az ő olvasójával... Mikor aztán kivirrad... Ezelőtt voltak misék is. Most má nem szabad /.../Akkor reggel el szoktuk mindig végezni körüljárással a rózsafűzért. 15 titok kép van ott. A 15. a főoltár. /.../ Legutóbb sugallatba jött, hogy temetés (dramatizálás a halott Máriát ábrázoló szoborral) előtt el kell végezni a stációt is, mer a Szűzanya mielőtt meghalt, elvégezte a stációt, mind a 14 utat. Úgy nekünk is meg kell járni temetés előtt. "

(9> A búcsúkban végzett imádkozás gyakori célja a gyógyulás, a testi fogyatékosságok megszüntetése. Az imént említett karancshegyi kegyhely ponyvakiadványán található például Könyörgő ének Szűz Máriához a némák szólásáért, a vakok látásaért. A csodás gyógyulások történetei növelték a kegyhely népszerűségét és szintén helyet kaptak a ponyvakiadványokban. így Mátraverebély-Szentkút énekei között: Oh ti hivek! idejővén, bizonyságot tegyetek. IE sz. kútnak forrásából mily sok jókat vettetek, I Romlott testből újultatok, I Hány százan gyógyultatok! I Kik itt gyakran megjelennek, hallják történetekből, I Hogy gyógyító erő e víz, tudják különb jelekből. I Sőt magok is tapasztalják I Meggyógyulván ezt vallják / Vakok, némák, rút sebesek, valának köszvényesek, / Bénák, nehéz-nyavalyások, jövének fekélyesek, I Ezek s többek gyógyulának...

(][)) A zarándoklatok pihenő idejében a csodás gyógyulások eseményei mellett a kegyhely kialakulásának történeteit olvasták fel vagy mesélték egymásnak. E történetek forrásául szintén a ponyvafüzetek szolgáltak. A példát ismét Hetény János kéziratából idézhetjük: a karancshegyi búcsújáráskor... egy (másik) ülő csoport a hasznosi történetet hallgatja H. Margit nénitől, aki most végre felolvassa a már előbb beharangozott történetet /.../ Jertek ide keresztények, Hasznos közelébe, Ott jelent meg Mária a Gálya völgyében.. S

U) Háborúk, természeti csapások idején a búcsújáróhelyeken is előtérbe kerülnek az erről szóló énekek. Az 1947. évi Nagyboldogasszony napi búcsún a mátraverebélyi Szentkútnál annak az énekeskoldusnak volt -149-