Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)
Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Szvircsek Ferenc: A szénbányászat és az urbanizáció kapcsolata Salgótarjánban
XXI. KÖTET A NOGRAD MEGYEI MUZEUMOK EVKÖNYVE 1996-1997 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE A szénbányászat és az urbanizáció kapcsolata Salgótarjánban Szvircsek Ferenc Salgótarján jubilál Salgótaiján, kőszénváros! Hetvenöt éve lüktet az élet, kincseket rejtő völgyed ölén, bányáidból hetvenöt éve ömlik az áldott, fekete szén. S hogyha a tél jő, s tépdesi durván hóorkán a házfödelet, benn a családok összeszorulván: te adod nekik a hőt, meleget. Dzsida József (1884-1977) bányamérnök 1923-ban írt versének részlete Dzsida József bányamérnök-igazgató, a salgótarjáni bányatársulat történetének tudós szerzője mellett írásunkban dr. Martiny Károly (1891-1979) az SKB RT. salgótarjáni műszaki (gépészeti) igazgatójának „Salgótarján és a szén" c. szakmai értékeket felmutató értekezéséből vett gondolataival szeretnénk bemutatni a barnakőszén, illetve a szénbányászat szerepét Salgótarján fejlődésében. Közel ötven évvel ezelőtt írt gondolatait a bányászattörténeti kutatás csak megerősíteni tudja. Mint írta: „A szén, mint az ősenergiának legáltalánosabb alakja, a meleget adó energiaforrás jelenlétével városok, vidékek képét változtatja meg és ha más - lengyel, francia és német iparvidékekkel szemben szerényebb keretek között is, de a mi magyar viszonyainkat tekintve annál jellegzetesebben rányomta bélyegét Salgótarján városára és környékére is." (l) A Salgótarján környéki barnakőszén 1766-os felfedezése, felismerése után 82 évet kell várni a gyakorlati értékesítésének megkezdéséig. A nagy lehetőséget felismerő Windsteig Georg és Johann Breilich tevékenysége és a Jankovich örökösök érdekeltsége meghozta a kívánt eredményt. Nagybirtokosok, pesti kereskedők, bankárok összefogásával 1861-ben megalakult Szent István Kőszénbánya Társulat, mely a korabeli pénzügyi viszonyok következtében csődökön keresztül jutott el 1868-ig, amikor is állami közreműködéssel létrejött a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaság, mely elfogadta jogelődjének azon korábbi döntését, mely a bányaüzlet központjául Salgótarjánt jelölte ki. A barnakőszén-bányászat centrumának kiépítése nyomban megindult, tárgyalások nyomán a község földbirtokosaitól és parasztjaitól 82 k.hold területet vásároltak bányanyitások és lakótelep építések céljából. <2)
