Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Balogh Zoltán: Kaszinók, vendéglők, kocsmák. A társasági élet színterei Saltótarjánban 1900–1945

túl a világ dolgait is megvitathassák, erről a játéktermekben, tekepályákon elhelyezett újságok gondoskodtak. A kaszinótagok kényelmének szolgálatában éppen olyan fontos szerepet töltöttek be az e helyek berendezéséhez szorosan hozzátartozó újságtartók, mint a játék állását jelző jegyzőtáblák. Mint ahogyan az igazi tekepályák sem működtek fedett sörkimérő helyiség nélkül, egyes helyeken pedig a játékba belefeledkező vendégek kényelmét pincérek is szolgálták. Az említett játékformákat nem kedvelő, vagy éppen biliárdasztalra váró tagság különféle társasjátékokban találhatta a neki megfelelő szórakozást. A kaszinókban is mind nagyobb teret hódító sakkjáték mellé a játékipar újdonságai is felkerültek a kaszinói játékok étlapjára (pl. a lóversenyjáték, dominó).

(1) A kaszinókhoz jelesül az Acélgyári Tiszti Kaszinóhoz kapcsolódnak a XX. század új versenyszerű és tömegszórakoztató mozgalmának, a sporttevékenységnek a kezdetei. A kaszinó új és érdekes dolgokra fogékony fiatal tisztviselői sem akartak kimaradni a fővárosban mind nagyobb teret hódító testedzésből. Az indulást nagy mértékben segítette az 1890-es évek elején a gyár vezetése által biztosított, jól felszerelt önálló, tágas tornaterem. A kellemes időtöltésnek mutatkozó új szórakozási forma a test tagjainak felfrissítése, edzése által egyben hasznos kikapcsolódásnak is bizonyult. Ki-ki felmérhette erőnléti állapotát, hány saslengésig, húzódzkodásig jut el a korláton, illetve a nyújtón. A bátrabbak a lóval próbálkoztak, a legerősebbek a keresztfüggést gyakorolhatták, hogy a legközelebbi, a tornát népszerűsítő bemutatón minél tökéletesebben mutassák be a gyakorlatot. A nyeszlettebbje súlyzókkal erősíthetett, hogy legalább a korláton vagy a nyújtón meg tudja tartani magát. A tornával párhuzamosan erősödött meg a vívás igénye, ennek eredménye lett a századforduló táján a kaszinói Salgótarjáni Vívó- és Tornaegylet megalakulása. A Wabrosch Béla körül tömörülő sportoló tisztviselők egy maroknyi csoportjának támadt az az ötlete, hogy egy football játék társaságot teremtsenek. Nevükhöz fűződik a kaszinói kereteket kinövő első sportegyesület, a nagy múltú Salgótarjáni Sport Egyesület létrehívása. Kellemes és hasznos időtöltésnek bizonyult az új testedző tevékenységek között a tenisz, amely bekapcsolta a hölgyeket is a kedvtelésből űzött testedzésbe. A teniszpályák gyakori vendégeivé váltak a tisztviselők leányai, feleségei. A nem éppen olcsó fehér sport nem is nagyon indulhatott máshonnan, mint a tisztviselői elitkörökből. A divatos korabeli öltözet, a teniszütő, a labdák nem kevés kiadásba kerültek. Az úttörő munkát e sportág elindításában is az Acélgyári Tiszti Kaszinó végezte, amely a gyári vezetés hathatós támogatása mellett 1906-ban nyitotta meg két játéktérrel bíró teniszpályáját a kaszinói tekepálya fölött. Az első világháború után a baglyasaljai tiszti kaszinó épített teniszpályát, városi népszerűségét pedig az 1930-as évek elején alakított Salgótarjáni Tenisz Egyesület jelzi.

(4) A sportterek, futballpályák téli alakítása révén lehetőség adódott a családi szórakozásként űzött korcsolyázásra, amelyből az ifjúság mellett főleg a hölgyek vették ki részüket. A teniszezés és korcsolyázás mellett főleg a hölgyek vették ki részüket. A teniszezés és korcsolyázás mellett a hölgyek elsősorban a társasági élet fő alkalmainak számító bálok és táncmulatságok alkalmával vehették birtokba a kaszinót. A férfiak szentélyének legféltettebb helyiségeit, a játéktermet vagy a kártyaszobát legfeljebb a biliárdozó, sakkozó serdülő fiúgyermekek használhatták. A baglyasaljai kaszinó 1907. évi leltárában feltűnő Képes Családi Játék mindenesetre azt tanúsítja, hogy a leánygyermekeknek szánták ezt a társadalmi szerepek elsajátítását célzó társasjátékot. Az úri hölgyek társadalmi szerepéről vallott korabeli felfogás szerint, a fenti alkalmak kivételével nem illett a férfiúi társasági élet színtereit felkeresni, vagy pl. ott biliárdoz. ni. Számukra az illemtan leginkább az otthon ülést, a cselédek felügyeletét, a gyermeknevelés -105-