Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Kovács Anna: „Literator vagy dilettant” Szentmiklóssy Alajos 1793–1849

észt.-ben Néhai Klobusiczky József Borsod Vgye Fő Ispánja Ő Excellentiája nem annyira személyem, mint inkább nemességem eránt viseltető figyelemből azon tisztelt megye Táblabírájává neveztetett ki. Ezek után a Királyi Törvényes Táblához felesküdvén, néhai Vay József septemvir vőn maga mellé..." - s jegyezzük meg itt, hogy Kazinczy kérésére. 1816-ban kitűnő eredménnyel tette le ügyvédi vizsgáját, s terve az volt, hogy táblai ügyvéd lesz „...s e végre a híres Stettner akkor Királyi Fiscális, most a Kir. Ügyek Al-Igazgatója már fel is fogada magához Adjunctusul, de később szándékomat megváltoztatván, Nógrádban kezdem el polgári pályafutásomat." Szentmiklóssyt gróf Brunszvik József országbíró és nógrádi főispán 1817-ben tiszteleti aljegyzővé, 1818-ban táblabíróvá, 1819-ben valóságos másod aljegyzővé neveztette ki. (Ez utóbbi hivatalt 1826-ban még betöltötte.) 1818-ban eldőlt, hogy Szentmiklóssy a hivatali pálya mellett lesz kénytelen az irodalommal foglalkozni. Végleg Nógrádban telepedett le, lemondva arról a nem is oly régi vágyáról, hogy Pesten „a szép lelkek körében" éljen, de nem mondva le írói ambíciójáról, arról, hogy tehetségének megfelelve dolgozzon. Most is Berzsenyi volt az, akit sietett tájékoztatni döntéséről. „De most, minekutána Ns Neográd Vgye Jegyzői hivatalánál alkalmaztatást nyertem, állandóul itt Erdő Tárcsán szándékozom maradni, s ha a levelezésem terhedre nem leend, egész gyönyörűséggel fogom azt veled megújítani... Milyen pályát fogok még ezentúl futni, még nem bizonyos... Legyen belőlem a mi akar, én géniuszomat soha megerőltetni nem fogom, s egészen annak intézeitől, s hívásától fogom magamat felfüggeszteni." Ebben a pályaszakaszban Szentmiklóssy számára még Erdőtarcsáról is lehetségesnek látszott benne élni az irodalmi életben, a hivatali karriernek és a literátori pálya követelményének együtt megfelelni, a szép-birodalmát és a való világot összeegyeztetni. ,,Erdő-tartsa Nógrád Vgyében fekszik éppen azon helyen, holott ezen Vgyének határa Pest, s Heves Vgyék határaival öszvefut." Szentmiklóssy így adta meg helyrajzát a „romános vidéknek", de a korból van egy pontosabb bemutatása is a helységnek, hol élete nagy részét eltöltötte. Mocsáry Antaltól a tudós költőtől, Kazinczy levelezőtársától 1826-ban jelent meg Nógrádvármegyének hiteles, korhű leírása, s ebből Erdő-Tartsáról, Szentmiklóssy közvetlen környezetéről megtudhatni hogy, az erdejéről vette neveztetését, hogy mindenre, de főképpen az őszi vetésre nézve termékeny határ, hogy 667 lakosának többsége római katolikus, s hogy „Nagyobb kő épületek is vannak itten, nevezetesen Consiliárius Szentmiklóssy kastélya a parton. Szükséges kő épületekkel felkészülve." A barokk kastélyt a 18. század második felében építtette Aloyz nagyatyja Antal, királyi tanácsos. Az emeletes főépületen a Szentmiklóssy és az Uza család címere díszlik ötágú koronával átfogva; a Szentmiklóssyak családi címerén a pelikán képe. Innen a Szentmiklóssy kastély ablakából lehetségesnek látszott a hivatali munka mellett a literátori pályán is eredményeket elérni, mindkettőben sikeresnek lenni úgy, ahogy azt Szemere Pálnak, annak ügyvédé választása kapcsán kívánta: „Óhajtom, hogy a polgári pályán szint ollyan fényes előmenetelt tehess, millyet a literátorin tevéi." A következő évek úgy látszott beteljesítik Szentmiklóssy reményeit. Ott találjuk őt közismert költőként, kedvelt dal és epigramma szerzőként a korabeli szépirodalmat népszerűsítő évkönyvek, zsebkönyvek, almanachok hasábjain, a Hébe, az Aspasia, a Szepliteraturai Ajándék, a Koszorú, az Uránia közölte költeményeit. Jellemzőnek tartjuk, hogy első önálló kötete, első nagyobb munkája egy történeti dráma volt és Hunyadi László címen 1820-ban jelent meg nyomtatásban. Kicsiben az történt ezzel a munkájával is, mint egész életművével, megjelenésekor kiváló, dicsérő bírálatot kapott, örömmel üdvözölték, majd később minden értékét elvitatták. A téma és műfaj választás jelzi korabeli érdeklődésének, irodalmi tájékozódásának irányát. A történelmi tárgyválasztás - a Hunyadiak problémaköre a kor izgalmas visszatérő motívuma volt -, a hazafias tartalom és célzat, a drámai megjelenítés, a színpadiasság, az 1810-es, 20-as évtized korszerű irodalmi követelményrendszere volt. Szentmiklóssy eleven kapcsolatban állt azzal a lappal, amelyben szerkesztői hirdetése szerint „eredeti magyar elmeszülemények" közlésével a magyar szépirodalom új feladata, nemzeteszméitető szerepe formálódott. A Kisfaludy Károly szerkesztette Aurórában együtt publikált Vörösmartyval, Kisfaludyval, Bajzával, Kölcsey hazafias ódái mellett jelentek meg költeményei. S még Szemere 82